Erdélyi jogélet, 1943 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 3. szám - A perújításról (Folytatás)

Erdélyi loáélet ' A perújításról. Irta: Dr. Haráth József kir. ítélőtáblai biró. (Folytatás.) Kezdetben a gyakorlat abban a kérdésbén, hogy a bírói egyesség csak perújitásí keresettel támadható-e meg, avagy önáló új keresettel ís, nem volt egységes. A kir. Kúria eredetileg arra az álláspontra helyezkedett, hogy a bírói egyességet csupán perújítással lehet megtámadni, minthogy az jogerős bírói Ítélet hatályával birván, a magánjogi egyesség szabályai alá nem vonható. Ebből kiindulva csak perújítást engedett a régebbi gyakorlat akkor ís, ha a bírói egyesség anyagi okokból (tévedés, kényszer, stb.) volt érvénytelen. A P. I, 6303/1929. számú ítéletben azonban a kir, Kúria már kimondotta, hogy a perújítás szabályaitól függetlenül, önáló kereset tárgyaként kell elbírálni azt az esetet, amidőn a fél nem az alapperben létrejött egyesség hatályát támadta meg oly bizonyítékok alapján, amelyek az egyesség megkötésénél alapul szolgáló ténykörülmények megdöntésére irányulnak, hanem a Pp. 563. §-ában a perújításra okul felsorolt esetek közé nem tartozó azon az alapon támadják a birói egyességet, hogy a felek megegyezése a valóságban a tárgyalási jegyzőkönyv tartalmától eltérő volt. Később pedig a kir. Kúria — többek között a P. IV. 20771936. számú ítéletében — akként határozott, hogy olyan körülmény fennforgása esetén, amelynél fogva a bírói egyességbe foglalt jogügylet az anyagi magánjog szabályai szerint érvényesen nem volt megköthető, a birói egyesség perújítás nélkül, önálló keresettel ís megtámadható s ezért a kir. Kúria a perújítás törvényes feltételeinek a vizsgálatát ilyen esetben közöm-