Erdélyi jogélet, 1943 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 7. szám - Az igénybevétel elől elvonás [1. r.]

163 sérelmezi, hogy a fellebbezési bíróság az ügyletnek csupán részbeni ingyenessége mellett azt a maga egészében érvénytelenítette, mert a R 2. §-a I. és 2. bekezdéseinek egybevetett értelme szerint a jogszerzés részbeni ingyenessége az egész szerződés érvénytelengégét vonja maga után. (Kúria P. V. 3652—1942. 1243. V. 19. Gébért.) 69. Ai 1440-1941. M. E. számú rendelet 7. §-ára alapitott Igényt a valóságos érték vizsgálata nélkül elbírálni nem lehet. A másodbíróság kérelmezőt az Í440-Í94Í. M. E. sz. rendeletre alapított és a kárenyhítésre irányuló kérelmével azért utasította el, mert figyelemmel arra is, hogy az eladott ingatlanra vonatkozóan létrejött adásvételi szerződés tartalma szerint kérelmező az eladott ház egyik szobájában tíz évi időtartamra lakás jogot nyert, az ingatlanért fizetett vételár az eladáskor fennállott forgalmi értéknek megfelelt. Az 1942. évi május hó 14. napján hatálybalépett és az 5. §-ában foglalt rendelkezés szerint a folyamatban levő ügyekben is alkalmazandó 3000—Í942. M. E. sz. rendelet í. §-ának második bekezdésében foglaltak szerint abban az esetben, ha az ingatlanért kapott ellenérték az elidegenítés ideiében fennállott forgalmi árnak megfelelő volt, az Í440— Í94Í M. E. sz. rendelet 7. §-ára alapított kártalanítás megítélésének csak annyiban van helye, amennyiben az érdekelt fél igazolja, hogy az elidegenítés idejében és helyén fennállott forgalmi ár az ingatlan valóságos értékétől lényegesen eltért Ebből a rendelkezésből következik, hogy az idézett rendelethelyre alapított igényt csupán abból az okból, hogy az ingatlanért kapott ellenérték a forgalmi árnak megfelelt, elutasítani nem lehet s hogy ez az igény az ingatlan az elidegenítéskor fennállott valóságos — belső — értékének tisztábahozatala nélkül érdemben el nem bírálható. De annak elbírálása szempontjából, hogy az ingatlannak elidegenítése a kérelmező súlyos károsodásával járt-e (Í440-1941. M. E. sz. rendelet 7. §. 1. bek.) szükséges annak tisztábahozatala is, hogy a kérelmező az eladott ingatlan 270.000 leu vételárának a tartozásaínak rendezésére szükséges összegen felüli részét egészben a jelenben is tulajdonában álló házának vételére forditotta-e s hogy a kérelmez* által az utóbb említett ingatlanért fizetett vételár a valóságos értéknek megfelelt-e, vagy attól súlyos mérvben tért el. Az idézett rendelethely, ugyanis az elidegenítő fél károsodásának méltányos enyhítését írja elő, az a kérdés pedig, hogy az adott esetben milyen mérvű kárenyhítés felel meg a méltányosságnak, nem dönthető el a felek vagyoni viszonyainak tisztábahozatala nélkül. (Kúria Pk. V. 3228 -Í942. J943. V. 5. Kozma.)