Erdélyi jogélet, 1943 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 7. szám - Az 1440/1941. M. E. sz. rendelet 10. §-a és a jelzálogtörvény

150 sőt előfordulhat, hogy az elidegenítőnek az ingatlanon felül még térítés is jár. A R. tehát felek szerződésétől és a J. t.-től eltérve szűkíti és bővíti a jelzálogos követelés kielégítési alapját, A jelzálogos hitelező ennek ellenére jogsértésről nem panaszkodhat, mert az érvénytelen vételi ügylet folytán az alaki jog (tkví r. 148 §.) szerint az ő jelzálogjog szerzése is — ez ingatlan tekintetében — érvénytelenné vált. Panasza legfeljebb annyiban bír erkölcsi alappal, — a R. szerinti jogi elrendezés annyiban érinti az anyagi jogot, hogy, míg a vételi jogügylet érvénytelenítésének indoka és jogalapja a szerző fél ügyleti vétkessége (a politikai kényszer — megfélemlítés — hatása alatti elidegenítés eredményének elfogadása), addig a jelzálogos hitelezőt érő jogvesztésnek ez nem előfeltétele. O a nemo plus jurís transferre potest elve alapján vétkesség nélkül is osztozik a vétkes szerző sorsában. A tolvaj, vagy az orgazda által elzálogosított tárgyat tulajdonosa csak a zálog összeg lefizetése ellenében veheti birtokba; a jelzálogos hitelező, — bár vevő joghatályos szerzésének gondos vizsgálata után a nyílvánkönyvben és a fennálló jogszabályban bízva, — a szerzés hibás körülményeinek ismerete és felismerhetése nélkül a telekkönyvi megtámadási határidő lejárta után szerezte jelZálogjogát, — mégis áldozata lesz a nyilvánkönyv és a fennálló jog iránti bizalmának. Summum jus summa injuría. Elidegenítő visszakapja (a ma 50.000 pengőt érő) ingatlant annak általa felvett töredék vételár értékéért, szerző elveszíti a vételárat, jelzálogos hitelező elveszíti az esetleg épen a jelzálogtárgyba ruházott követelését egészben, vagy jelentős részében. A R. annak gazdasági hátrányait, hogy elidegenítő a politikai változás kényszerítő hatásainak nem állott ellen, s ingatlanát elidegenítette a vevő pedig ezt a politikai konjunktúrát a maga javára értékesítette, egy