Erdélyi jogélet, 1943 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 7. szám - Az 1440/1941. M. E. sz. rendelet 10. §-a és a jelzálogtörvény

Cvclélyi Poklot 147 előidézett deterríorátíok) előálló károknak az érvénytelenítés időpontja szerinti pótlási értéke; vevő javára megtérítendő: a vételár és annak időközi kamataú az ingatlanra fordított szükséges és hasznos kiadások (adók, biztosítás, karbantartás stb.), továbbá a vevő által végzett beruházások (melíorátíok) ama értéke, mellyel azok az ingatlan értékét a visszaadás időpontjában emelik. £ szembenálló jogigények számbavétele utján kell megállapítani az előző állapot mikénti helyreállítását és meghatározni, hogy melyik fél mit tartozik szolgáltatni a másiknak. £ számbavétel folytán keletkező egyenleg adja azt az eredményt, mely a visszatérítendő vételáratt vagy egyébb mégtérítést alkotja, s a 10. §. szerint ezt kell bírói letétbe helyezni és felosztani. Hogy az egyébb megtérítés címén járó összeg egészben a jelzálogos hitelezők részére rendelt kielégítési alapba tartozik, azt a 10. §. ímperátive írja elő, amikor azt letétbe helyezni és az árverési vételár felosztására irányadó szabályok szerint felosztani rendeli. Hogy a leszámolás fenti eredménye alkotja az egyébb megtérítést az a Kúria ama állásfoglalásából is következik, mely szerint a R. 10. §-ának ezt a rendelkezését hívja fel egyik okul arra, hogy az eredeti állapot visszaállításaképen nem csak a 6. §. végbekezdése szerinti vételár és beruházási érték, hanem az érvénytelenített jogügylet folytán a szembenálló feleket jogosító és terhelő kölcsönös kötelezettségek elszámolandók. Abból, hogy a R. most tárgyalt rendelkezése a vételár visszatérítést vagy (és nem : és) egyébb megtérítést jelöli ki a jelzálog pótlására, következik, hogy — bár azt az árverési vételár felosztására irányadó szabályok szerint kell felosztani (tehát a 24.000—1929. I. M. r. 16. §-a szerint a T. t. 22. és 53., 54. §§. az irányadók) — a kielégítési alap alkotásánál a I. t. egyébb rendelkezései különösen 24. 25. §-aí nem érvényesülnek*