Erdélyi jogélet, 1943 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 7. szám - Az 1440/1941. M. E. sz. rendelet 10. §-a és a jelzálogtörvény

148 Ccf^lyí poklot A J. t. 25. §-a szerint a jelzálogjog az ingatlant alkotórészeivel és tartozékaival együtt terheli, de nem ad jogot a jelzálog gyümölcsének, vagy egyébb hasznaínak élvezésére, sőt az erre irányuló megállapodást semmis­nek nyilvánítja (24.. §.) A R. 10. §-a szerint a vételár az ingatlan (plus alkotórész és tartozék^ helyébe lép. De a vételárhoz kell számítani quasi tartozékí kapcsolatképen a vevő által teljesített beruházások többlet­értékét, viszont a vételárat csökkentő tényezőnek kell elismerni a vevő által elmulasztott karbantartás és az ingatlan állagcsökkentés pótlási költségeit, mert ezek együtt képviselik az elidegenített ingatlan — a jelzálog­tárgy — értékét. Ebből az ingatlant pótló tömegből azonban a J. t. 25. §-a értelmében a jelzálogos hitelezőt csak a vé­telár és az ingatlannak a jelzálog alapításkori, vagy az után létesített állaga szerinti pótlási érték illeti, jelzálogí fedezetét azonban nem érintheti a jelzá­log alapítás előtti időben beállott állagcsökkentés pótlá­sért járó összeg. De a J. t. 24. §-a szerint nem illeti meg a jel­zálogos hitelezőt a vételár kamata sem, mert a kamat a vételár gyümölcse, viszont nem csorbíthatja a jelzálogtárgyat (kielé­gítési alapot) a jelzálog elvont haszna, mert az gyümölcs, sem a jelzálogtárgyra fordított szükséges és hasz­nos kiadások (adók, biztosítás, karbantartás stb.), mert ezek a jelzálogtárgy haszonvételével fáró költekezések (termelési költségek), s mint ilyenek a gyümölcsszedés körébe tartoznak. A R. 10. §-a által a jelzálogos hitelező részére kijelölt kielégítést alap tehát nem azonos az adós által a hitelező részére kijelölt jelzálogtárggyal, sőt olyan vagyon­jogi igényt ís kijelöl fedezetül, amelyet a J. t. 24. §. 2. bek. semmiség terhe alatt tilt. A jelzálog szerződés és a jelzálog törvény rendel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom