Erdélyi jogélet, 1943 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 5. szám - Az 1440/1941. M. E. sz. rendelet 6. §-a alapján indítható perek határideje és joghatálya

Erdélyi |«»áélet 115 árverésen eladja, de a befolyt vételárnak azt a többletét, amely az értékesítés költségét és esetleges kártérítési követelését meghaladja, a vevő C. A.-nak vagy engedményesének kiadni tartozik. Sőt ha az eladásnál a rendes kereskedő gondosságát megsértette, az alperes felelős azért a többletért, amely kellő gondosság mellett elérhető lett volna. A megállapított tényállás szerint C. A. az árverési feltételekben kikötött kitermelési határidőt tul lépte, ezen idő eltelte után is szállította a kitermelt fát anélkül, hogy ez ellen az alperes felszólalt volna, hosszú időn át elnézte A jóhiszemű forgalom érdeke megköveteli, hogy amennyiben a hitelező a múltban tanúsított elnéző gyakorlatából eltérően a jövőben az adósra nézve a jogvesztéssel járó eljárást akarja igénybe venni, erről az adóst előzetesen értesitse. Tisztázandó tehát, hogy az alperes C. A.-t vagy a felperest elhatározásáról előzetesen vagyis a teljesítésre megfelelő határidő kitűzése mellett értesítette-e, mert ha ez meg nem történt, a C. A. késedelme címén a kereset ellen jogszerűen nem védekezhetík. Ezekre tekintettel és minthogy a fellebbezési bíróság az itt kifejtett jogszabályok alkalmazásánál döntő téaykőrülményekre nézve megfelelő tényállást meg nem állapított, a kír. ítélőtábla az ügy érdemében nem határozhatott. Ezért a fellebbezési bíróság ítéletét a Pp. 543. §-a alapján feloldotta. (Marosvásárhelyi kír. ítélőtábla Pp. II. 996 Í942. sz. határozatából.) 4S. A részvénytöbbség átruházása nem egyértelmű az Rt. tulajdonát képezett ingatlan átruházásával. A részvényes az Rt. fennállása alatt az Rt.-t illető jog érvényesítése végett fel nem léphet, habár az ö kezében van minden részvény. Az irányadó tényállás szerint a felperes tulajdonosa volt a V. R. T. részvényállománya többségének, amelyet az 1934. évi november 4-én eladott I. r. alperesnek. Ez az alperes azután részvényei egy részét átadta fiának : II. r. alperesnek. A részvénytársaság vagyona az X. tkví. betétben felvett ingatlanból és az azon épült téglagyárból állott, A ré-tvények tulajdonának az átruházása, nem egyértelmű a részvénytársaság ingatlan vagyonának az átruházásával, mert bár a K. T. Í63. §-a értelmében minden részvényest a társasági vagyon aránylagos része illeti mégis a részvényes e vagyon felett a rendelkezés jogát a K. T. 204. §-ához képest csak a társaság feloszlása után gyakorolhatja. Eddig az időpontig tehát a részvénytársaság önnálló jogi személyiségét és a részvényesekétől különböző vagyoni jogképességét még akkor is megtartja, ha az összes részvények egy család kezére kerülnek, Ehez képest a felperes és I. r. alperes között az 1934. évi november hó 4. napján létrejött adásvételi ügylet a szatmárnémeti X. tkví. betétben ingatlan részleges elidegenítésének nem minősül. Az Í440-Í94Í. M. E. sz. r.7§-a pedig, amelyre a felperes keresetét alapította, csupán az ingatlan — elidegenítés megtámadását te-