Erdélyi jogélet, 1943 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 4. szám - Lehet-e jogerősen elbírált konverziós jogosultság kérdését önálló keresettel ujabb bírói döntés tárgyává tenni?

87 házzá fel őket a rendelet ilyen hatályával) — érvényesség és végrehajthatóság tekintetében vizsgálunk és annak jog­hatásait akarjuk meghatározni, nem szabad a belföldi jog — jelen esetben a Pp. — nomenclaturájából kiindulni, hanem a jogalkotó külföldi állam idevonatkozó minden szabályát és azok alkalmazási módját figyelembe kell venni. A román konverziós törvény a jogosultsádot eldöntő birói határozat elleni jogorvoslat tekintetében nem rendel­kezik. Ebből arra kell következtetni, hogy a jogosvoslatok tekintetében az általános eljárási szabályok az irányadók, s igy a jogosultság perbeli eldöntése esetén a peres eljárás (Pp.) szabályai, végrehajtási eljárás során hozott határozat esetén az 1881 : LX. tc. rendelkezései irányadók. Ebből az elgondolásból indult ki a megbeszélés alá vont táblai határozat, s ennek folyományaképen tagadta meg a Pp. 563. §. 1. bekezdésére alapitottan a végrehajtási eljá­rás során hozott, a jogosultság kérdését végzéssel eldöntő birói határozattól a perújitás lehetőségét, — mondta ki elvi döntésként, hogy az ilyen határozatnak anyagi jogereje nincs, s így az keresettel ujabb birói döntés tárgyává tehető. Az elvi állásfoglalás tehát ugyanazon felek között ugyanazon jogigény tekintetében ugyanazon anyagi jogon az illetékes biróság által hozott döntés jogi hatását eltérően állapítja meg aszerint, hogy az itélet, vagy végzés nevet visel-e. Ezen elvi állásfoglalásának az a messzemenő jogi következménye van, hogy Ítéleti döntés e»etén beáll a Pp. 411. §. szerinti anyagi jogerő, s az itélet megtámadhatósága a Pp* 567. illetve a 8220-1940. M. E. sz. r. 51. §-a értel­meben a birói határozat jogerőre emelkedésétől, respektive 1940. november 26-tól számitott hat hónap, de legfeljebb öt év elteltével megszűnik, utóbbi esetben azonban a magánjogi igény általános 32 éves elévülési határán belül bármikor ujabb birói döntés tárgyává tehető. De bifurkálja az állásfoglalás a jogigény anyag-jogi tartalmát is, mert, amig a perújitás rendén a perbe vitt jogigény az alapper keretei kőzött és jogállása szerint birá­landó el, a végzéssel eldöntött és keresettel újra érvényesí­tett igény ilyen korlátozás alá vetve nincs. Egymagában a birói döntés végérvényessége tekin­tetében mutatkozó ez a szembeszökő időbeli eltérés annak felismerésésére kell hogy vezessen, mikép ez a jogalkalma­zás nem felel meg magyar viszonylatban a birói határoza­tok elvi kellékeinek, — gazdasági és jogpolitikai követkéz­ményei pedig egyenesen beláthatatlanok. Már az erdélyi kárenyhítési szabályok (1440—1941.

Next

/
Oldalképek
Tartalom