Erdélyi jogélet, 1943 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 4. szám - Lehet-e jogerősen elbírált konverziós jogosultság kérdését önálló keresettel ujabb bírói döntés tárgyává tenni?

88 ————i — a M. E. r. 7. § ) alkalmazása is mélyen belevágott a visszacsatolt területek gazdasági életébe, s a perek ezreit hivta életre. A román konverziós törvény azonban gazdaságilag sokkal szélesebb réteget érintett adós és hitelezői viszonylatban, mint a kárenyhités. Jogilag sőükséges és gazdaságilag kivánatos-e, hogy ezek a többé kevésbbé lezárt jogviták újra feléleszthetők legyenek, s további joghatásokat előidéző gazdasági változásokat okozzanak ? A román konverziós törvény alkalmazásától — 1934. nov.; dec. 15-től — eltelt 8 év alatt a konverzió körüli viták jórészt lezajlottak, a gazdasági helyzetek ennek megfelelően konszolidálódtak, hitelező és adós (a kevés folyamatban maradt jogvitától eltekintve) az adósvédelmi törvényhez mérten rendezkedett be. Az elvi állásfoglalás megnyitja az utat, hogy minden olyan esetben, amikor a konverziós jogosultságot végzéssel döntötte el a biró, az ujabb birói döntés tárgyává tétessék ; lehetőséget nyújt arra, hogy 32 éves elévülési időn belül az adós tartozatlan fizetés címén vissza perelhessen fizetéseket, a hitelező alaptalan gazdagodás cimén igényeljen utánfizetéseket, a hitelezők hitelezői (a hitelezők bankok betétesei) kivóta javitásért (IV. fej. 1. rész) pereljenek stb. a jogosultságot eldöntő birói határozat anyagi jogerejének hiánya címén. Ezeknek a gazdasági következményeknek felidézése sem nemzetgazdasági, sem egyéni érdekből nem kívánatos. A perjogi hatás felkeltése pedig egyenesen a hazai jogelvekbe ütközik. A 8220-1940. és 1440-1941. M. E. rendeletek, amikor a román állam e törvényének alkalmazhatóságát kimondták, gazdaságpolitikai szükségszerűségek előtt hajoltak meg, de nem kívántak tartósan — 32 évre terjedően — idegen jogintézményt fenntartani, s annak joghatásait beékelni a magyar gazdasági és jogi életbe. A rendeletek kibocsátására felhatalmazást adó 1940: XXVI. tc. 3. §-a ezt a jogot a visszacsatolt területek közgazdaságának, törvénykezésének és általában egész jogrendszerének az ország fennálló jogrendjébe való beillesztése és nem idegen jog ékverése céljából adta meg. A magyar jogelvek a jogerős birói határozatok maradandóságát mondják ki, s őrködnek a birói döntés tekintélyén. Az elvi állásfoglalás ama megállapítása, hogy a perenkiyüli ügyekben hozott végzésnek általában nincs anyagi jogerejük, sem tétetes törvényeinkben nincs kimond-