Erdélyi jogélet, 1942 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 4. szám

69 Az elidegenítő „súlyos kárának" nem megtérítését, hanem csak „méltányos enyhítését" követelheti s ezt is csak akkor, ha az ingatlan megszerzője a méltányossággal ellentétben álló „aránytalan nyereségre" tett szert. Hogy a biró az ekként kétségtelenül a méltányosság jogelvén nyugvó marasztaláshoz megtalálhassa az eladót ért kár súlyosságának fokát s az aránytalanul nagy nyereség megosztási módozatát, az egymással szemben álló felek személyes és vagyoni viszonyain felül ismernie kell azon okokat, melyek az eladót az elidegenítési' jogügylet megkötésére késztették. Ezen okok ismerete nélkül konkrét esetben megtörténnék, hogy az a 9 holdas törpe birtokos, ki szomszédjának teljes értékéig megterhelt 34 holdas ingatlanát egy fillér készpénz vagyon nélkül, 36 % kamatlábú hitelmüvelet utján kölcsönvett 300.000 Lei vételáron megvásárolta, nem birván fizetni adósságának a tőke több mint harmadrészét képező évi kamatát, a hitelező pénzintézet a 9 hold földjét elárvereztette, a befolyt árverési vételárat a per és behajtási költségek felemésztették, az árveréstszenvedő a közben életbelépett román konverziós jogszabályok értelmében 300.000 Lei töketartozását konvertálta, a merész vállalkozással szerzett 34 hold földjének hozamából 8 év alatt a konverzió folytán 50°/o-kal csökkent s 3%-kai kamatozó egész tartozását kifizetvén, az 1440—1941. M. E. sz. rendelet 7. §-a alapján 9. hold földjének árverési vevője ellen kárenyhítési eljárást inditó ilyen törpe birtokosnak „súlyos kára" honoráltatnék biróilag s ez által a volt román főhatalom nyújtotta gazdasági előnyöket ügyesen kihasználó spekuláció tétetnék teljes sikerűvé s a román uralom valóságos elesettjeivel kerülne azonos megitélés alá az a spekuláns, akinek vagyona értékbelileg is megháromszorozódott, tehát semminő kára nincs. Vizsgálnia kell a birónak az elidegenítésre kényszeritő okokat még ezért is, mert ezeknek ismerete nélkül nem találhatja meg a szerző fél oldalán jelentkező gazdagodás megosztásához szükséges kulcsot, amire azért van elenged-' hetetlenül szükség, mert az eladónak csak méltányos kárenyhítés jár az aránytalanul gazdagodó szerzőféltől. A gyakorlati élet az átmeneti román főhatalom idején is többször vetett fel u. n. vegyes ügyleteket s különösen gyakori a negotium mixtum cum donatiae. Ha a konkrét esetben, — midőn az eladósodott eli-