Erdélyi jogélet, 1942 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1942 / 4. szám
70 degenítő értékének egyharmad részéig terhelt ingatlanait a jelzálogos terhek együttes összegében meghatározott vételárért adja el adásvételi szerződéssel vejének, kivel szemben az ajándékozásra utaló tények előadása nélkül a 7. §. alapján a vételár és a valóságos belső érték közötti külömbség $0%-a erejéig támaszt kárenyhitési követelést s a biró az eljárás során kivizsgálatlanul hagyja az elidegenitésre késztető körülményeket, nem volna felderithető a jogügylet azon belső tartalma, amely szerint az elidegenitő a kikötött vételáron felüli értékkel a szerző feletmegajándékoznikivánta. Ki kell vizsgálnia a birónak az elidegenítést eredményező kényszerhelyzetet még azért is, mert a törvényhozó a román állami főhatalom alól felszabadult országrészeken a trianoni határokon belül maradt országrészekétől nem eltérő, hanem azzal összhangban álló ]ogi helyzetet kiván teremteni, miből következik, hogy amely félnek elesettsége független a román állami főhatalom átmeneti kiterjeszkedésétől, vagy akinek vagyoni ruinálódását a hátrányuk bekövetkezését illetőleg a közönséges élettapasztalatok mellett is felismerhető s így önhibának tekintendő körülmények okozták, az ilyen elidegenítő fél jogi helyzete más megítélés alá esik még azért is, mert önhibájukból elesettek a trianoni határokon belül is vannak. A fentiekből következik, hogy az ingatlan elidegenítésére vagy elvesztésére vezető az a kény szerhelyzet, ami az elidegenítő vagy ingatlanát árverésen elvesztő fél önhibája folytán következett be, az elidegenítő vagy ingatlanát elvesztő fél terhére, az önhiba súlyosságának fokához mérten egészben vagy részben, mindég beszámítandó s ennél fogva ismernie kell a birónak az elidegenítés összes körülményeit, közöttük az elidegenitő esetleges kényszerhelyzetét. Természetes, hogy álláspontom nem ellenkezik azon helyes jogi felfogással, mely szerint ha a kárenyhítési követelést támasztó fél minden kényszerhelyzettől mentesen idegenítette el forgalmi jogügylettel ingatlan vagyonát, ez a körülmény nem a kérelem illetve kereset elutasítását, hanem azon kérdésnek további vizsgálatát eredményezi, hogy eladó a vételárat értékálló módon, hátrányosan vagy előnyösen helyezte e el ?
