Erdélyi jogélet, 1942 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 3. szám - A Pp. 110. §-a alapján eljáró igazolatlan perbeli képviselő jogköre

az örökhagyók halálától a kereset beadásáig bekövetkezett befejezése folytán megszűnt. (Marosvásárhelyi kir. ítélőtábla P. I. 1272-1941 ss.) A3* Magyar bíróság joghatósága a bécsi döntéskor Romániaból visszacsatolt területreN mene» kült azon volt román állampolgárok házassági bontóperében akik a magyar állam szolgálatába léptek. Felperes keresetet indít felesége ellen házasság felbontása és járadéka iránt. Előadja, hosy a bécsi döntés napján helyezték át Brassóból a visszacsatolt területre. A trianoni szerződés előtt magyar állampolgár volt, a trianoni béke után román állampolgárrá vált, a bécsi döntés után visszatért,a visszacsatolt területre és a MÁV-nál alkalmaztatott mint fütőhází gépész. Felesége szintén a visszacsatolt területen lakik. Utolsó közös lakhelyük a visszacsatolt területen van. az 1- bíróság a keresetet visszautasítja. Felperes felfolyamodása folytán a kír. ítélőtábla az I. bíróság végzését megváltoztatja, a keresetlevél visszautasítását mellőzi és az I. bíróságot további szabályszerű eljárásra utasítja, mert : Az elsőbiróság azon az alapon utasította vissza a felperes házassági bontó keresetét, mert a felek román állampolgárok, már pedig egy igazságügyminiszteri (nyilván a 94o3-193o. I. M.) rendelet értelmében a magyar bíráságok nem járhatnak el olyan román állampolgárok házassági perében, kiknek községi illetősége a Romániához csatolt Erdélyben van. Az L bíróság kiindulási alapja téves. Kétségtelen ugyan, hogy tekintettel arra, hogy a felek az 194o. aug. 3o-ikí bécsi döntés idején román állampolgárok voltak s minthogy a bécsi döntéskor Brassóban laktak, az 194o. évi XXVI. tc. 4. §-a értelmében továbbra is román állampolgárok maradtak, azonban a keresetlevélhez F. 5. alatt csatolt okirat szerint a felper,es 194o. szeptember 12. óta a MAV. marosvásárhelyi fűtőház fiókmühelyében teljesített szolgálatot, aminek a következménye, hogy a felperes a román állampolgárságát elveszítette. A román állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről szóló 1939. január 19-iki törvény 4o. szakasz l. pontja szerint ugyanis teljes joggal elveszti román állampolgárságát az, aki a román kormány kifejezett engedélye nélkül más állam szolgálatába lépett. Igaz ugyan, hogy a felperes pusztán azért, mert a magyar állam őt alkalmazta, még nem vált magyar állampolgárrá, de mindenesetre annak vélelmezendő, jogában áll az 194o. XXVI. tc. 4. 5. §-a harmadik bekezdésében irt optálást gyakorolni, a kír. ítélőtábla úgy találta, hogy figyelemmel az 1894. XXXI. tc. 114. §-ára és a Pp. Ó39. §-ban foglaltakra, már a vélelmezett magyar állampolgárság alapján is módot kell adni a felperesnek ahoz, hogy a visszacsatolt területen kötött házasságának felbontását célzó perét a magyar bíróság előtt folytathassa le, miért is a folyamodásnak helyt adva a rendelkező rész szerint határozott. (P. II. 29-1942. maros vásárkir. ítélőtábla.)