Erdélyi jogélet, 1942 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1942 / 6. szám
107 az u. n. reálszerzeményi-, közép- vagy ideál-elméletet, melynek értelmében a házasság tartama alatt szerzett vagyon a szerzés tényével válik közszerzeménnyé.(;'' Ennek az elméletnek hatása alatt a gyakorlat is ujabban nagy mértékben figyelembe veszi az egyes vagyontárgyak házasság alatti sorsát,66 s a szerzeményi és különvagyon értéke közötti kölcsönös beszámításokkal állapítja meg a közszerzeményt, s a be nem ruházott, hanem elpazarolt11' vagy elajándékozott különvagyont nem téríti meg a közszerzeményből, miáltal az értéktöbbleti elmélet hibáját lényegesen csökkenti. A megosztás mint már jeleztem, első sorban természetben történik. Ha ez lehetetlen, akkor lesz helye pénzbeli kielégítésnek. Eme műveletnél figyelemmel kell lenni a különvagyon értékének változására. E tekintetben disztingválni kell az értéknövekedést okozó körülmények szerint."" Ha az értéknövekedést a felek előrelátó, okszerű gazdasági tevékenysége eredményezte, a vagyon, értékgyarapodása közszerzemény lesz/ s a különvagyon a behozatalkori, vagy háruláskori érték szerint veendő számba. Ha az értékemelkedést'csak a kedvező gazdasági konjuktura idézte elő, s az a felek passziv magatartása ellenére is bekövetkezett, az értéktöbblet a különvagj^on javára Írandó. Ha az értékemelkedés beruházás következtében állott elő, a beruházás folytán keletkezett értéktöbblet a közszerzeménynek megtérítendő. Ha viszont értékcsökkenés állott be, ugyancsak az esetek természete szerint kell disztingválni. Ha gazdasági dekonjunktúrák, elemi csapások eredményezték az érték7 csökkenést, ennek veszélyét a különvagyon viseli, s az a közszerzeménnyel szemben fel nem számítható. A közszerzemény értékének megállapításakor számitásba kell venni azt a vagyont, amit az egyik házastárs a másik házastársnak már átadott. Az ajándékba adott dolgok a közszerzeményi igény kielégítésénél azonban csak "•') Werbőczy tisztin a reálszerzeményi álláspontra helyezkedett, midőn kimondotta, hogy a feleség abban a vagyonban, melyet férje a házasság tartama alatt szerzett, mindig részessé és tulajdonossá válik. (H. k. III. 29.) — A házasság tartama alatti szerzés álláspontjára helyezkedik az J8401VIII. t. e. 8. §. is. V. 6. Szladits id. mú 362. 1. ,;T) így tehát a közszerzemény kiszámításánál a különvagyon javára nem esik pótlás alá az az érték, amit a különvagyon tulajdonosa a házas együttélés alatt eltékozolt, vagy amivel azt ingyenes juttatásokkal apasztotta. (K. 2425—914. — 2876—933. — 3537^-934.) — Nem számítható fel teherként a temetési költség, s az örökösödési illeték, mert ezek a hagyatékot terhelik. (K. 6437-93Í.) °8) V. 6. Kolosváry id. mü 530. 1. «•) K, 4993-922. - Ellenkező K. 8568-922.
