Erdélyi jogélet, 1942 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 6. szám

108 akkor lesznek beszámíthatók, ha az ajándékozónak ebbeli szándéka kifejezetten, vagy a körülményekből felismerhetően megállapítható.70 Ily beszámítási célzat megállapithatásának hiányában az ajándék tárgya a másik házastárs különvagyona lesz, s nem esik szerzeményi megosztás alá.71 Ha a házastársak a közszerzeményen már életükben megosztoztak, ez a megosztás nem sértheti a közszerzeményt kiadó házastárs hitelezőinek követelési jogát. Ha mégis sértené, ezek az osztályig keletkezett, s kielégitést nem lelt követelésük erejéig — nyilván ama vélelem alapján, hogy az adóságokról a házastársnak a fennálló bizalmi viszony folytán tudnia kellett — a másik házastársnak kiadott közszerzeményi részesedést is igénybe vehetik.72 Bár a közszerzemény csak a házasság megszűnésével érvényesíthető, mégis egyik házastárs sem rövidülhet meg közszerzeményi igényében azáltal, hogy a másik házastárs vagyonát elajándékozta. Az a fél, aki az ajándékozás folytán sérelmet szenved, közszerzemé.nyét az ajándékozótól követelheti, s ha ennél fedezetet nem talál, a megajándékozott ellen fordulhat.™ 3. Házassági vagyonjogi rendszerünk harmadik intézménye a hozomány. ( Allatura uxorea.) Rendeltetése az, hogy annak haszonélvezetével a házassági terhek megkönnyittessenek. A hozomány mint önálló intézmény, mai értelmében nem tekinthet oly régi eredetre vissza, mint a különvagyon s a közszerzemény. Bár eredetét a Hármaskönyvben is feltaláljuk, mégis inkább az Optkv.74 elvei alapján fejlődött ki speciális házassági vagyonjogi intézménnyé. A hozományt a férj75 kapja kifejezetten hozományul, vagyis haszonélvezeti'6 célzattal.77 Ez a célzatos rendeltetés határolja el a feleség tulajdonában álló hozományt a különvagyontól, vagy a nő egyéb szabadvagyonától. Hozományt a férjet kivéve — aki kapja azt — bárki <o) io. E. H. — K. 6962-906. — 3880-926. - Í828-929. 71) 418. E. H. V. ő. Szladits id. mű 364. 1. 417. E H. •3) 735. E. H. — K. 1675—923. — 2449—926. — 6627—928. 74) Í2J8-1229. §§. 73) Az a kikötés. Hogy a haszonélvezet ne a férjet illesse, mint lehetetlen feltétel nem létezőnek tekintendő. (K. 2708—93J.) 7B) A haszonélvezet a házasság megszűntéig, és nem a különélés idejéig illeti meg a férjet. (K. 128-913. — b57—929) Részben ellenkezőt K. 128—913. — A hozomány kezelése és a felette való rendelkezés kizárólag csak a férjet illeti. (K. 2708—931.) ") K. 2461—931. — A kötendő házasságra valő hivatkozásban ea a Célzat beafoglaltatik. (K. *884-?26.)