Erdélyi jogélet, 1942 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 5. szám

Erdélyi (o^let A felülvizsgálati panasz nem alapos. Nem volt vitás, hogy a \m. kir. Belügyminiszter X. fürdő r. t. restére N. N. -t rendelte ki gondnokul. A 2540-1941. A4. E. számú rendelet 4. ^-a értelmében a gondnok köteles az üzem fenntartása és továbbvitele végett a szükséges intézkedéseket megtenni, s a tulajdonosnak vagy az intézménnyel egyébként rendelkezésre jogosultnak a nevében az említett ügykörbe tartozó bármely jogcselekményt érvényesen végezhet. Minthogy a fenti rendelet a gondnok ügykörét „az üzem fenntartása és tov ább vitele végett szükséges intézkedések" megtételében jelöli meg, vizsgálandó, hogy idelartozandónak tekinthető-e. a tartozások kifizetésére irányuló és illetve a passzív perekbení képviselet. Kiindulva abból, hogy ns követelések behajtását nyilván a? üzem fenntartása és továbbvitele végett szükséges intézkedésnek kell tekinteni, mert ha ezeket senki be nem hajtja, úgy az esetleg veszélyeztetné a gyógyfürdő fenntartását, már pedig ha a gondnokot az aktív perekbení képviselet joga megilleti: a képviseleti jog feltétlenül fennáll a passzív perekre is, mert a rendelet nem kivánt moratóriumot adni a gyógyfürdőknek, ami pedig szükségszerűen bekövetkezne, ha a gyógyfürdőt nem lehetne a gondnok utján perelni, tekintettel arra, hogy a rendelet 4. §-ának 4. bekezdése szerint a gondnoki képviselet idején az üzem tulajdonosának, vagy egyéb ügyintéző szervének rendelkező joga, illetőleg képviseleti joga szünetel. De továbbá a kérdés behatóbb vizsgálata azt eredményezi, hogy a tartozások rendezése egyenesen az üzem fenntartása és továbbvitele végett szükséges intézkedésnek minősítendő. Ha ugyanis a gondnoki kezelés alatt álló gyógyfürdő a tartozásait nem rendezi, s ez iránt a megfelelő képviselő szerv hiányában nem is perelhető, akkor az illetü gyógyfürdő nem igen kaphat hitelt, amire pedig a legtöbbször elengedhetetlenül szükség van, mert hiszen a szükséges beszerzéseket rendszerint előzetesen kell megtenni, viszont a bevételek csak később jelentkeznek, s meggondolandó az is, hogy az alkalmazottak is bizonytalanságban lennének a javadalmazásukat illetően, mert ha azt meg nem kapják, nem tudnának bírói úton fellépni a gyógyfürdővel szemben, ami viszont azt eredményezhetné, hogy az ilyen uratlan-gazdátlan gyógyfürdő esetleg alkalmazott nélkül maradna s ezáltal a fentartása kétségessé válhatna. Alindczeknek a mérlegelésével a kir. ítélőtábla arra az álláspontra helyezkedett - a fellebbezési birósággal egyezően - hogy a kirendelt gondnok képviseleti joga a perbeli képviseletre is kiterjed, s ezért alaptalan a vonatkozó felülvizsgálati panasz. (Marosvásárhe lyi kír. ítélőtábla P. II. 142-194£. Dr. Mikó.)