Erdélyi jogélet, 1942 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 5. szám

99 37. A% indokolási kötelezettség értelmezése. A ' bizonyítékok mérlegelésére hívatott bíróságnak nem kötelessége, hogy a tanú vallomásában felhozott minden egyes körülményt külön méltatás tárgyává tegyen, és azzal hogy a tanú vallomását bizonyítékul nem fogadja el, kellőképen kifejezésre juttatja azt a meggyőződését ís, hogy az Ítéletben nem említett körülményeknek ügydönlő jelentőséget nem tulajdonit és az azokhoz fűzhető követke Ztetéseket magáévá nem tesfii. (C. +508-1941. sz. Dr. Jakab.) . 3S. A peren kívül bes?er?ctt szak« értői vélemény bizonyítékként mérle* gelés köréhe vonható ugyan, de a biró= ság azt nem köteles figyelembe venni. A szakértői bízonyitás a Pp. 35o. §-a szerint a bíróság áltat kinevezett szakértő meghallgatásával foganatosítható. A szakértőt, ha csak az érdekelt felek a megcskétestől közös megegyezéssel el nem állanak, meg kell esketni arra, hogy véleményét részrehajlás nélkül legjobb tudása és lelkiismerete szerint fogja előadni. Mindez a törvényben meghatározott lényeges előfeltétele annak, hogy a szakértő véleményét perrendszerü bizonyít ckul leh essen elfogadni. Minthogy pedig N. N. és X. V. orvosokat * bíróság nem nevezte kí szakértőkké, hanem ők csak egy más ügyben a felek megbízása folytán adtak szakvéleményt, ennélfogva az ő szakértői véleményük a Pp. szabályainak megfelelő bizonyítéknak nem tekinthető. A bíróság nincs ugyan elzárva attól, hogy a meggyőződése megalkotásánál valamely perenkivül beszerzett szakvéleményt is mérlegelés tárgyává tehessen, de viszont az ilyen nem perrendszerü bizonyítékot nem köteles fiqyelembevenni, következőleg a fellebbezési bíróság nem sértett eljárási szabályt azzal, hogy nevezett orvosok magánúton adott szakvéleményét mellőzte. (C. 45oS-1941 sz. Dr. Jakab.) per felfüggesztése fogal= milag kizárja a per szünetelését. A kolozsvári volt román ítélőtábla, mint fellebbezési biróság jelen pert 1931. évi december hó ló. napján egy másik per eldöntéséig felfüggesztette, majd - miután a másik per 1935. október hó 12.. • .napján befejezést nyert és a felek uj határnap kitűzését nem kérték - a felen perbeli fellebbezéseket 1937. évi december hó 22. napján a Pp. 34Ó. és 51o. §-aira hivatkozással megszűntnek nyilvánította azért, mert 1931. évi december hó ló. napja óta több mint 3 év telt el. E határozatot a felek előzetes értesítése nélkül tartott nyilvános előadáson távollétükben hozták, s az azt tartalmazó végzést a feleknek nem kézbesítették. Ezt a határozatot támadja a felperes felfolyamodásában, melyet semmiségi panasznak címez. A felperes felfolyamodása elkésettnek nem tekinthető, mert a. felfolyamodásí határidő úgy a S22o-194o. M. E. sz. rehdelet 2o. §-a szerint irányadó 1939. szeptember 14-iki román semmítőszéki törvény óo. §-a szerint, mint pedig a Pp. 552. §-a értelmében a végzés kézbesítésétől számítandó, már pedig a megtámadott végzést a felperes részérc a mai napig sem. kézbesítették, s