Duna népe, 1938 (4. évfolyam, 1. szám)

1938 / 1. szám - Tettek és tervek a magyar-osztrák közeledésben. Kulturpolitika - társadalmi kapcsolatok - gazdaságpolitika

a Wiener Frauenkammerchor-é. Nagyszabású kezdeményezésnek véljük az ugyané társaság védnökségével megalakuló „Bruckner Antal Társaság" létesítését, mely Bruckner műveinek népszerűsítésén kívül bizonyára módot fog találni az ujabb magyar zenének (Bartók, Kodály, stb.) Ausztriában való elterjesztésére. Irodalom és zeneművészet e kölcsönössége után a képzőművészetek terén is kívánatos volna egy nagyszabású reprezentatív osztrák kiállítás. //. A társadalmi kapcsolatok ügyét, bár nem tudjuk oly határvonalakkal körülrajzolni s annak ágait ugy különválasztani, mint a kultúrpolitikáét, — mégis itt is bizonyos disztinkciót kell tennünk. Ezt már inkább konkrét irányokban vázoljuk fel, s a tennivalókat utóbb soroljuk fel. (1.) Vezető szereppel bír a Magyar-Osztrák Társaság, melynek Bécsben is megvan a partnere az Osztrák-Magyar Társaságban. Szerencsésen egészítik ki egymást s kölcsönösen elősegítik egymást munkájukban. Az Operabarátok Egyesületével karöltve fényes előadást rendezett s tervez az 1938-as évben is, a budapesti osztrák kolónia bevonásával összejöveteleket tartott s két utazást is rendezett: egyízben a magyar sajtó reprezentánsait hivta meg Tirolba, majd az osztrákokat Debrecenbe. Jellemzi a társaság munkásságát, hogy a társadalom vezető rétegeiben tudta felkelteni s ébrentartani az osztrák ügy iránt való érdeklődést. (2.) A mindinkább kimélyülő magyar-osztrák sportbarátság rendkívül sokat köszönhet az aránylag fiatal, de máris a legnagyobb létszámú és a külföld felé is súllyal bíró sportegyesületnek, a MagyarOsztrák Alpesi Egyesületnek. Ez az egyesület négy évvel ezelőtt egészen kis körben alakult, azzal a gondolattal, hogy egyesületbe tömörítse mindazokat, akik sportolás céljából, — hegymászás, alpesi vándorlás, sielés, csónakkirándulások, autósturák stb. — keresik fel Ausztriát. Az egyesület célkitűzései között, programmjában a legváltozatosabb tervek szerepeltek a meginduláskor és bátran vallhatja, hogy ezeknek a szép terveknek nagyrészét meg is valósította. Az a sokoldalú tevékenység, melyet a Magyar-Osztrák Alpesi Egyesület a sport és elsősorban a magyar-osztrák sportbarátság terén kifejtett, komoly elismerést érdemel meg mindkét baráti állam sporthatóságai részéről. Ennek a jelentős eredményes munkának kézzelfogható jele: a tagok létszámának állandó és gyors gyarapodása, ami mindenkor a legnagyobb elismerést jelenti egy egyesület számára. A sportbarátság erősödésének egyik jelentős állomása lesz a Magyar-Osztrák Alpesi Egyesület kezdeményezésére Ausztriában felépülő első magyar alpesi menedékház, a „Budapester Hütte" is. A Magyar Osztrák Alpesi Egyesület Zell am See és Krimml között a Pinzgauer-Spaziergangon, 2080 magasságon építi meg a menedékházat. Az egyesület azonban nemcsak a téli sport népszerűsítését tűzte ki célul, hanem a nyári sportokkal is erősen foglalkozik. A már megvalósított tervekkel nem merül ki a Magyar-Osztrák Alpesi Egyesület gazdag programmja. Fontos feladatának tartja, hogy a közeljövőben megvalósítsa Ausztria és Magyarország között a turistaság kiépítését csere alapon. Osztrák és magyar turistacsoportok szervezését, turistavonatok indítását akarják rendszeresíteni, hogy ily módon is növeljék a két ország kölcsönös idegenforgalmát. (3.) Bármennyire is kitöltik feladatukat az iméntvázolt intézmények, mégis társadalmi téren hiányolnunk kell valamit. Természetesen kívül is esik ezeknek céljain, de kell, hogy erről is szó essék; a népi rétegekben is fel kell kelteni az osztrák nép és sors iránti érdeklődést. Nem elég a legmagasabb rétegeket megdolgozni, a sportrajongókat egybegyűjteni, — de cél s még pedig egyike a legnagyobbaknak legyen: a nép közömbösségét megváltoztatni. Kimondhatjuk őszintén, hogy bár a széles rétegek nem folytak be, de tudtak róla, hogy van nálunk falukérdés, kisebbségi kérdés, de hogy osztrák kérdés is van, erről csak a napilapok rövid tudósításaiból tud. Nem az Anschluss s más hasonló világpolitikai kérdésekre gondolunk, de arra, hogy van a szomszédságunkban egy ország, melynek népe új lelkiséget, új szellemiséget, irodalmat, kultúrát, szociális életet teremtett, — erről a széles rétegek sem nem tudnak, s igy nem is érdekli őket. Nem szabad lebecsülnünk a nép erejét, mert a közvélemény mégis csak abban születik meg s az abban rejlő értékek felbecsülhetetlenek. Népakadémiákat kellene létesíteni, olcsó tömegkiadványokat megjelentetni, egyáltalán — hatalmas propagatív erővel kell hirdetni, hogy van osztrák nép s osztrák kérdés. Nem szabad összekeverni semmiféle politikummal, igy minden oldalon rokonszevvel fog találkozni; s szociális tartalmával e munka bizonyára meg fogja ragadni a legszélesebb tömegeket. IIL (1.) Gazdasági téren a római jegyzőkönyvek javulást hoztak. Magyar részről agrártermékek találtak nagyobb s biztosabb piacra Ausztriában, míg onnan iparcikkeket hoztak be. Természetesen akadályok s zökkenők itt is vannak, melyeknek eredetét még a régebbi autarchikus törekvésekre vezethetjük vissza. Akkor kezdett Ausztria magas helyeken is gabonaneműeket termelni, mig idehaza üzemek s gyárak létesültek oly cikkek gyártására, melyeket azelőtt importáltak. Ennek az a kihatása van még ma is, hogy a magyar üzemek munkájukat nem hagyták abban, sőt az idők folyamán még jobban kiterjesztették. Panaszkép róják fel osztrák részről, hogy épp a legutóbbi években, 1937-ben 359 ujabb oly iparcikket kezdettek Magyarországon gyártani (171 a gépiparban, 80 a vas és fémiparban, 31 a kémiában, stb.), — aminek következtében az osztrák áruk behozatalát megnehezítették. Ez pedig a mi agrártermékeink s állatkivitelünknek lesz ártalmára. Bizonyos felfogás szerint a behozatali engedélyek kiadását nem a magyar érdekeltségek véleményezésétől kellene függővé tenni, hanem a döntést az expontot intéző Külkereskedelmi Hivatal hatáskörébe helyezni. E kérdések rendezése természetesen sürgető s kölcsönös érdekkel bir. Egyoldalú megoldásoktól mindenesetre tartózkodni kell s kérdés, nem volna-e helyes egy oly régóta hiányzó Osztrák-Magyar Kereskedelmi Kamarának felállítása Budapesten, mely ugy az osztrák, mint a magyar érdekelteket magában foglalná, s ők a maguk autonómiájában intéznék el a sok detail-kérdést. Amelyek, ha már a hivatalos helyeket is megjárják, mindenesetre maradandóbb súrlódásokat s zökkenőket okoznak. (2.) Az árucserét mindenképpen elősegítené az Osztrák Nemzeti Bank javaslatának megvalósítása, t. i. magyar-osztrák viszonylatban a devizakorlátozások szigorának enyhítése. Idevonatkozik az Orszá12