Duna népe, 1937 (3. évfolyam, 4, 6, 10, 11. szám)

1937 / 4. szám - Gazdasági együttműködés a Dunavölgyében

helyét egyre nagyobb mértékben foglalják el a Dunamedencén kivül eső nagy államok. Ausztria és Csehszlovákia sokáig első helyet foglalták el külforgalmunkban, mig most Németország a legnagyobb részesedő. Olaszország a harmadik helyre tört előre, hátrább szorítva Csehszlovákiát, amely 1924-ben és 1925ben külforgalmunk negyedrészét foglalta el a, jelenlegi 4—5% helyett. Ausztria tartja még a második helyet Magyarország külforgalmában, de részesedési arányszámai felére csökkentek. A húszas években Ausztriával és Cseh-Szüovákiával együttvéve egész külforga'imunk felét bonyolítottuk le, újabban csak egyötödét. Az új helyzetet a régebbivei szemben a következő százalékszamok szemléltetik, amelyek azt mutatják, hogy Magyarország behozatalában és kivitelében mint változott meg a szomszédállamok része sedése. Év 1923 1927 193! 1935 1936 Ausztria behozatal 25.8 17.5 12.5 18.8 16.7 kivitel 43.6 34.8 29.8 19.1 17.1 Cseh-Szlovákia behozatal 24.1 24.2 9.2 4.8 5.1 kivitel 11.7 19.4 4.2 4.6 4.0 Jugoszlávia behozatal 3.1 4.3 7.2 6.1 4.4 kivitel 7.0 5.1 5.7 2.3 2.3 Románia behozatal 10.2 7.2 12.1 13.4 13.4 kivitel 8.7 4.6 3.6 5.3 4.9 Németország behozatal 14.3 18.2 24.4 22.7 25.8 kivitel 6.2 13.3 12.7 23.9 23.1 Olaszország behozatal 3.0 4.7 6.0 7.5 7.5 kivitel 5.0 3.8 9.8 13.5 13.0 Magyarorság belső dunavölgyi kapcsolatainak csökkenése — na gyobb távlatban — megfigyelhető még a másik két agrárállam, Jugoszlávia és Románia felé irányuló exportunkban is. A dunai államok egymásközti kapcsolatai már a válságévek előtt Budapest Székesfőváros Statisztikai évkönyve. XXIV. évfolyam. 1936.. Szerkeszti Dr. Illyefaívi I. Lajos. Bp. 1936. Bp. Szföv. Stat. Hivatalának ki. adása. XII. és 596. oldal. - Magyarország lakosságának mintegy egy-kilenced része lakik Budapesten. Már ez a körülmény is vezetőszerepet juttat a fővárosnak, ahol az egész ország szei'lemi és gazdasági élete összpontosul. Fölösleges fölsorolnunk az egyes főcsoportokat, is a kelleténél szűkebbek voltak. A Dunamedence áruforgalmának csak harmadrészét bonyolította le saját államai között. S a belső kapcsolatok, ahelyett, hogy erősödtek volna, egyre inkább lazultak. Viszont Németország a tágabb Dunavölgy valamennyi államában erősen teretfoglalt áruival, de széles piacot is nyitott ez országok számára. Nincs ország a Dunamedencében, amelynek forgalmában ne Németország foglalná el az első helyet. Mindezek tagadhatatlanul egészségtelen tünetek, jelei, hogy mulasztások történtek, de szándékos gazdaságpolitika következményei is. Magyarország, bár tudatában voit a Dunamedence szorosabb gazdasági összezárkózása fontosságának, kénytelen volt a belső nexusok egyrészét elhanyagolni s távolabb keresni új piacokat, gazdasági barátokat. Az olasz fellépés jobb egyensúlyi helyzetet teremtett a Dunavölgyben, ahol a francia-cseh elképzelés szerint az együttműködés a Kisantant égisze és vezetése alatt lett voi • na megvalósítandó. A római megállapodás a Dunavölgy két központi államát kiemelte a másodrangú szerepéből. Most egyenrangú felek tárgyalhatnak a Dunavölgy még szorosabb egybekapcsolódásáról, amelyre annyira szükség van. De véleményünk szerint a Dunavölgy belső összezárkózása esetén a másik oldalon nem szabad elszigetelődnünk Németország felé sem, amint az európai egyensúly fenntartása szempontjából Németország elszigetelését sem lehet szerencsésnek mondani. Németország KözépEurópa leghatalmasabb ipari állani, mely a Dunavölgy és az agrár Magyarország terményeire erősen rászorul .Rászorul agrár-autarchikus törekvései mellett is, hiszen, — az önellátás látszata dacára — bizonyos terményekből nem valódi szükségletét, hanem csak nagy önmegtagadással lefokozott igényeit tudja kielégíteni. Erős térfoglalása a dunai államok külforgalmában, bár amelyek Budapest városra mint lakóhelyre és amelyek magára Budapest lakosságára vonatkoznak. Mindenkit érdekel azonban az az adat, amely m(egállapitja, hogy a főváros lakossága 1935-ben elérte az 1,060.720-at, területe pedig 18686.32 hektár és ebből kereken 10000 hektár a Duna jobb partján terül el. Budapesten összesen 30317 épület van, ennek közel kilenc tizedrésze lakó. ház (27 ezer). A legforgalmasabb része ebben szerepe volt a külforgalmat rendes útjaiból kitérítő, főleg valutapolitikai okoknak is, eléggé mutatja súlyát a tíunai kérdés rendezésénél. Még egy nagyobb állam érdemli meg figyelmünket a Dunavölggyel szomszédos területen. Ez Lengyelország, mely külkereskedeimileg is erősen összefonódott a dunai államokkai. Bekapcsolódásáról az együttműködésbe azonban csak a dunavölgyi agrár érdekek kellő biztosítása mellett lehet szó. 1 A Dunavölgyön kívüli nagy államok, Olaszország, Németország és esetleg Lengyelország biztosító szelep szerepét játsszák a dunavölgiyi belső kooperáció megvalósításánál. Ezek az államok szükség esetén átveszik a dunai államok közti belső forgalomban fennmaradt árukat, illetve a Dunavölgyön belül nem fedezhető szükségletek ellátásáról gondoskodnak előnyös feltételek mellett. Ám nem utolsó sorban fontos szerepük van azért is mert ellensúlyt jelentenek Oroszországgal szemben. Oroszország nagy rejtély nemcsak belpolitikai, de gazdasági szempontból is. Az orosz statisztika hatal mas termelési számadatai nem lehetnek csupa hamisítások. Oroszország ma oly tömegtermelésre s anyagkoncentrálásra feszíti magát, amelynek horderejét a világ s különösen a Dunavölgy életére lekicsinyelni nem lehet. Pusztán kis országok összefogása ily hatalmas nyomással szemben gazdasági téren sem tud ellenállni. Ebből a szempontból is igazolást nyer az a végső tanulság, hogy a dunavölgyi gazdasági probléma megoldásánál a környező államokat is számításba kell venni. A feleslegek elhelyezése, a külkereskedelem erős kilengései, a gazdasági viszonyok bizonytalansága, de a politikai egyensúly érdeke is ebbe az irányba mutatnak . Elekes Dezső dr. a városnak a Berlini tér, ahol 1935. febr. 15-én 19851 jármüvet számláltak meg. Ilyen adatokat még sokat említhetnénk és mindezekből kibontakoznék mindenki előtt, aki még nem is volt Budapesten a világváros élete, születéstől az éiletküzdelmen át a halálig. Ez a statisztikai Évkönyv is — mint a Magyar Stat. Évkönyv — igen fontos a főváros megismerésének szempontja, ból. (Sugár Andor) 7