Duna népe, 1937 (3. évfolyam, 4, 6, 10, 11. szám)

1937 / 4. szám - Ausztria sajtója

X Ausztria sajtója 1. Felfejlődése 2. Az új szabadsúgfogalom 3. Sajtókamara Az osztrákságnak kétségtelenül élmény az alapja. Nem mondható egyszerű tájélménynek, — túl egyszerű volna annak ítélni, — hanem egy, a tájélményen alapuló, s azz'al átitatott történeti s kulturális közösségérzés a forrása. Gyakorlatilag a politikában az osztrákság az állami önállóság igényével jelentkezik, a szellemi életben a katolikum s a szociális eszme nyomatékával. Miként bontakozik ki az osztrákság a közvéleményben? S annak megfogható, ellenőrizhető részében, a sajtóban, annak lelkében, hangjában, törekvéseiben, berendezkedésében és teljesítményeiben? Ha csak a számadatokat nézzük, meggyőző bizonyítékait találjuk ennek. Ausztria újságjainak éppen a fele alig néhány éves, tehát új alapítású. Korántsem arról van szó, tiogy a régi lapok megszűntek, s helyettük alakultak újak, vagy pedig esetleg régebbi lapok megváltoztatták elnevezésüket; az osztrák lapok mennyisége abszolút számban nőtt fel az utóbbi néhány esztendőben. Ezekben fogant meg az új szellemiség s kölcsönhatás révén az új szellemiség fogantatta őket. S a lapok nemcsak, hogy léteznek, hanem terjednek erősödnek, mindig ujabb gondolatokkal gazdagítván a valóban újjászülető osztrák szellemiséget. Hogy az egész képet s fejlődésének méirvét megállapíthassuk, vissza kell mennünk aránylag rövid időre. Az Anschluss eszméje tulajdonképen nem mai. Már a weimari Németország kísérletet tesz rá; politikailag nem sikerül ez a törekvés, azonban szellemileg igen, s a megújuló osztrákságé az érdem, hogy ezirányban is megvívta a maga szabadságharcát. A háború előtt volt i és létezett az osztrákság: politikában, tudományban, irodalomban, zenébein, a művészet minden ágában. Németországgal csak a nyelvi ^egységet ^hordozta. — Természetszerűen behatások midkét részről voltak, de különvalóságuk nem tagadható. A háború után viszont katasztrófdlis súllyal nehezedett rá Német ország szellemi világa Ausztriára, teljes eltemetéssel fenyegette. Érthetően. Ugyanazon politikai irány, ugyanazon nyelv, a szellemi termékek szabad forgalma: már mennyiségének tömegével is elnyomta s szinte lehetetlenné tette az osztrák kulturális vállalkozásokat. Ebben az időben (1919—1933) Ausztria szellemileg csak mint a nagy német spektrum egyik színe jelentkezett, mint a német nyelvterület gyepüje. Igaz, hogy voltak sajátos, egyéni, s kipusztíthatatlan gazdagságú tényei, de mégis csak függvény volt, s gyepüszellem virágjzott rajta. — Mert eltöltötte, elnyomta az agreszszivebb nagy német teljesítmény: könyvben, újságban, folyóiratban, színdarabban, filmben, — mindenben, ami teremtő s közvéleményirányító akaratot foglal magában. Ausztria e járszalag-szerepe után, amikor most önálló államiságáért küzd, kultúrájában is önállóságra iparkodik. Nem akarunk sok számszerű adatot felhozni. Részint mert a globális összeállításokból sokkal plasztikusabban domborodnak ki a tények, másrészt éppen most vannak az osztrák sajtóintézmények keretében a munkálatok folyamatban, melyek minden idevonatkozó részletet feldolgoznak. A kiadók értesítője, a Zeitungsverleger, s a Nemzetközi Szerzőjogvédelmi Iroda folyóirata, a Le Droit d' Auteur szerint 1929-ben összesen 1.250 időszaki sajtótermék jelent meg, vagyis minden 5.355 lakosra 'jutott egy-;egy újság. A legújabb, 1937. februárjában megjelent adatok szerint, melyek még nem is a mai, hanem csak az 1935-ös évvégi adatokat ismertetik: 2450 újság jelent meg. Kereken kétszerannyi, mint 1929-betti. Még e szám is megnőtt azóta, a kultúrpolitikai és egyéb orgánumok legújabb alapítását tekintetbe véve. 1929. óta — a politikai helyzet bizonytalansága folytán — számos rendelkezés vált szükségessé. — mégis emelkedett a lapok száma. A szakszerinti részletezést is érdemes megvizsgálni: van 38 napilap, 308 politikai hetilap, s 2104 egyéb orgánum. A napilapok példányszáma kb. 1.8 és 2.1 millió között mozog. Megjelenik Bécsben 17, Innsbruckban 5, Linzben 4, Grázban, Klagenfurtban és Bregenzben 3—3, Salzburgban 2, Gmundenban 1. Egyéb lapok a megjelenés helyiére tekintettel: Bécsben 1.757, Alsóausztria 232, Stájerország 104, Felsőausztria 96, Salzburg 85, Tirol 59, Karintia 39, Vo-rarlberg 27, Burgenland 13. Általános mennyisélgii képét tovább nem boncolhatjuk az adatok hijján, azonban igazolva látunk igy is számos tényt. A felszabadulás Németország szellemi gyámkodása alól teljesnek mondható. Bécs napilapjainak számával, s azzal, hogy kétharmad része az egész sajtótermésnek ott jelenik meg. valóban visszanyerte vezptő, s irányító szerepét. Szellemisége, felhasználva a politikailag s világnézetileg alkalmas pillanatot, elvetette a nagynémet ideából a számára lehető periférikus megoldást, egyben annak kényelmességét s felelőtlenségét is, s önállóan állapította meg a maga szellemi terét; ez az osztrák újság s különösen a bécsi sajtó számbetli növekedésének magyarázata. — A számadatok egyéb összevetése még azt is mutatja, hogy avidék kultúrélete sem pang, hanem Innsbruck s Salzburg a nyugati, Gráz, Klagenfurt a délj mesgye is mozgalmas; koszorúként helyezkednek el a nagyobb vidéki kulturközpontok, ós erőteljesen résztvesznek szűkebb körük közvéleményének irányításában. A sajtó katolikus, s szociális szerepével is foglalkoznunk kell. 175 katolikus lap jeljonik meg. Ezek közül 12 napilap, 32 hetilap, 22 szakmai, 10 kulturális, s politikai szemle, 10 ifjúsági, 6 a tanítók részére, a többi megoszlik. A politikailag, a kultúrában megújult hívő osztrákság nyilvánul meg itt. S e benső folyamat már oly erőssé vált, hogy nemcsak önmaga, s a közvélemény formálásán munkálkodik, hanem expanzív, reprezentatív szerepre is vállalkozik. Igaz, hogy tisztában van helyzetének, s feladatának nehézségével, de tiszteletet kelt erőfeszítésével. A nemréigi vatikáni kiállításon 70 állam 'több mint tízezer nyomtatvánnyal szerepelt, a német nyelvterületet egyedül a kis Ausztria katolikus sajtójának kellett képviselnie, mint Funder, a Reicbspost főszerkesztője mondotta is egy beszédében: . . . hat Österreiclh das deutsiche Schrifttum zu íeprasentieren, da diiei einst nach Inhalt, Orgianisation und Verbreitung voíbildliohe katholilsche Presse Deutschlands, soweit sie noch besteht, verhindeirt ist, in Rom zu er°cheinen." Hitbeli megerősítő s irányító fel8