Duna népe, 1937 (3. évfolyam, 4, 6, 10, 11. szám)

1937 / 6. szám - Róma és a Dunavölgy

•,'ezeigte Widsispruch zwischen Worten und Tatén nicht nur len russischen Holschewismus denumziert, sondern jeden PharÍBáismus. Es wird diesen Pharisaern von rechts und linfcs aber nicht anders der Garaus gemacht werden können, als durcli ome {wahrhafte Be^tomunig auf di'e Machit die deri geborenen Feind alles Pharisaertums darstellt. Sonst? Wir erinnern uns a)n die Worte des altén deutechen Dichters Logau: ,Jesus hat durch erstes Kommen Uns des Toufels Reich genommen. Kommt er jetzt nicht bald her nieder, Kriegt der Teufel alles wi,eder." (Dr. Ottó Maria Fidells) Mióta a hábotru utáni angol—olasz együttműködést a tavaly, kirobbant olasz— etióp konfliktus meghiúsította s hirtelen napvilágra kerültek azok az ellentétek, amelyek a két hatalmat a Földközi tengeren egymástól szétválasztják, nyilvánvalóvá vált, ihogy az olasz külpolitikának is uj utakra kell térnie. Róma a bekövetkezett események hatása alatt külpolitikai feladatai között uj sorrendet teremtett ,s ,,másodrendű" vagy kevésbé időszerű érdekei háttérbeszoi-itásával a reá és jövőjére legnagyobb jelentőséggel bíró két problémát — az osztrák és földközi-tengeri kédést — állította külpolitikájának homlokterébe. Az olasz külpolitika irányának eltolódásából önként és törvényszerűen adódott az olasz—jugoszláv viszony rendeződésének problémája is. Mikor az olaszetióp Tíábóru legizgalmasabb thonapjaiban e sorok rója e nézetének kifejezést akart adni. még nem akadt magyar lap, amely lehetségesnek tartotta volna ezt a módosulást s cikkét napvilágra segítette volna. Pedig már akkor nyilvánvalóvá vált, ríogy Róma egésiz erejével, érdeklődésével és figyelmével a következő években — esetleg évtizedekben — csupán e kétó kérdés felé fog fordulni, ha az etióp háborút sikerül elgondolásai szerint befejezéshez juttatni. Ez megtörtént. Róma gya.mati birodalom lett. földközi-tengeri érdekeltségié és 'hatalma nagyobbodott, de — 'egyúttal problematikusabbá is vált, mert az angol éls olasz érdekek a Földközi-'tengeren egymással éles ellentétbe kerültek.. Mussolini politikai zsenijével gyorsan leszámítolta ezt a változást. Tisztán felismerte. ÍToarv gyarmati és földközi-tengeri érdekeit csak úgy tudja Itália megvédelmezni, fla ugyanakkor, az európai szárazföldön felszámolja vagy háttérbe szoritia az olasz külpolitika ezempontjiá.b'ól csak másadirendű 'jelentőséggel bíró problémákat, ha közeledést keres a Balkán államokhoz ég kereskedelmi szálakkal macához láncol olyan államokat is. amelvek a szankciós eljárásban még csak nem is rég ellene foglaljak állást. S bár milánói beszédében éles szavakkal mondott bírálatot Románia kisebbségi politikájáról s elvileg a reviziós magyiair álláspontot magáévá is tette — aminek' hatása alatt minden eddigi arányt felülmúló magyar üldözést vette kezdetét Romániában — tényleges tettekkel azonban mégis az ellenkező irányba tett kísérletet akkor, mikor közeledést keresett és talált a Balkán 'államokhoz, mikor Ciano balkáni körutiát hivatalos^ sajtója utján bejelentette és felszámolta a már több mint évtizedes o<la«z-iugoszláv (ellentétet nemcsak poliitílk'aí, 'de kereskedelmi téren is, mikor a szankciós blokád által leginkább sújtott jugoszláv kivitel előtt a múlténál szélesebb keretben tárta ki az olasz kereskedelmi boltozatai kapuit. Bár az eddig űzött s elsősorban dunavölgyi célokat szolgáló olasz külpolitika tengelyének délre húzódását a római paktum elveível és bevallott céljaival néha ellentétes irányúnak is lehet látni, azonban — az olasz-jugoszláv közeledés révén bekövetkezett magyar-jugoszláv viszony enyhülését mégis örömmel kell üdvözölnünk. Hiszen ha Itáliával és Ausztriával is szoros politikai kapcsolatba tudtunk jutni dacára annak, hogy e két állam is részesült a régi magvar állami terület felszámolásának csődtömegében, ugy szinte logikusnak és1 törvényiszerűnek kell tartanunk azt, hogy 'Jugoszlávia és Magyaország között is rendeződik némikép a viszony, hiszen a három utódállam közül kétségtelenül Belgráddal szemben van a legkisebb revindikációs igényünk, tehát legkevesebb áldozattal elsősorban; a magyar-jugoszláv ellentéteket lehetne rendezni. Tisztán egy elv — a revizió — alapján ugyanis Magyarország nem negligálhatja a reálpolitikai szempontjait olyan mértékben, mint a&gy ezt eddig tette, mert a íreviziós gondolat alapján nem alakult ki a legyőzött nemzetek feltételezett hatalmi egvségtömbje, hiszen jNérnetiország is reálpolitikai okok folytán lemondott a nyugati határok kügazítiiásáról; máról-Holnapra felszámolta a német-lengyel ellentéltet, hogy pedig a légkört még jobban el ne mérgesítse s igy belső megújulásihoz időt és alkalmat nyerjen, bizonytalan ideig a danzigi problémát is szegre akasztotta s végül: félre nem érthető szavakkal biztosított két utódállamot, hogy határaik épségben tartását a maga részéről is kívánatosnak és szükségesnek tartja. De közben Bulgária ísi hátat fordított az elképzelt reviziós blokknak, amikor perfektuálta Jugoszláviával barátsági Werzödését s Ausztria i>ed5g maga részéről szintéin kijelentette, bbgy területi igényeket semmiféle környező állammal szemben nem táplál. Miután Róma sokáig hitt abban, hogy a legyőzött, illetve ki nem elégített hatalmak együtteséből a *evÍ7.ió elvén felépül egy uj hatalmi tömb, amely olasz támogatással elé? erősnek fog bizonyulni egy ui rendezés keresztülvitelére — politikáját erre a. síkra is építette. De miután kitfínt, 'hogv nem a revizió, hanem a német hatalmi gondolat az a ieaecedési pont, amelv kön'il egy uj hatalmi együttes kialakulhat, amelyben trillát nemcsak legyőzött, hanem gvőztes népek is s'/erepelhetenek — Jugoszlávia és Románia — külnoVt'káiát tettekben és elvekbon rugalmasabbá tette, kereteit tágította1 és eddigi irányelveivel ellentétben világnézeti síkba" helyezte, mert ucv kaput tárhatott olvan érdekek előtt is, amelyeket eddig nem állt módjában méltányolni. It.nliánakBe"linhez ós ujabban a Tónikán államokhoz fűződő kapcsolatai enr>e a belátásra vezethetők vissza. Erbbtí főleg a Dunavölgvre volt tekintettel. Ausztrián és Magyarországon keresztül itt szándékozott befolyását a francia irányítás alatt álló kísántánt érdekkörében megvetni. Most azonban, hogv az Anschluss kérdést közös me<regyezés<5el sikerült Ivzonyos időre nrolongálni és felfüggeszteni, hogv a múlttal ellentétben földközi-tengeri érdekei virulensek tettek, Ihogv a Kis23