Duna népe, 1937 (3. évfolyam, 4, 6, 10, 11. szám)

1937 / 6. szám - Róma és a Dunavölgy

antant egységes francia hűségében megingott és egyes tagállamai hajlandóságot mutatnak arra, hogjy uj orientáció után nézzenek — Róma kiszélesedett érdekei és! leftiletőségei között uj politikára szánta el magát. A Róma—Budapest—Bécs tengely megmarad tehát továbbira is alapnak, hiszen ez az a hatalmi alap, amin állva tud osak Itália kifelé és befelé akaratának és jelentőségének érvényt és tekintélyt szerezni, de ez a kapcsolat veszteni fog dinamikájából, s'ztat.iknis értékűvé változik, mert az olasz külpolitika a földközi tengeri államok köbében lesz fokozott aktivitásra utalva, a Dunavölgy! sorsa pedig átmenetileg másodrendű problémává fog válni Róma szemében, annál is inkább1, mert Berlinnel ezen a területén annyi kényes és fontom érdeke húzódik meg, hogy efelett a németbaráttá változott Itália sem hunyhat szemet. A középeurópai feszültség enyhítése tehát elsőrendű feladatává vált az olasz külpolitikának". Ez mai helyzetében nem lehet káros természetesen Magyarországra sem. hiszen pillanatnyilag legfőbb érdekünk — amint erre Bethlen István is rámutatott —, hosv kisebbségeinknek a Maárokon tul emberi életet biztosítsunk s igy fennmaradásukat lehetővé tegyük. Ha Itália közeledést keres az Utódállamokhoz s náluk magyar barátsága; folytán könnyítést tud 'kieszközölni kisebbségeink számára, ugy ezért csak hálásak lehtatünk neki, amint azt az olasz—magyar—jugoszláv közeledés révén már is'bekövetkezett vajdasági események bizonyít iák. afiol |kisebbkégernk lassan' megkapják hiány nélkül; mind azokat a jogokat éls könnyítéseket, amiket számukra a kisebbségi szerződés előírt, de amiket az eddigi feszült helyzetre tekintettel következetesen elmellőztek végteiffajtani. Az olasz külpolüka tehát konkrét és reális eredményeket Iflozott ésl hozhat még számunkra, (fia mai vonalán megmarad s közeledést keres olyan államok felé is. amelyek eddig a magyar kívánságok elől következetesen elzárkóztak, de — ennek az eltávolodásnak fokozódni már nem szabad, a dunavölgyi problélmáknak elsőbbségét 'elhalványítaná wem tanácsos, a földközi tengeri kérdés miatt teljesen szabad kezet Berlinnek nem lehet hagyni a Dunavölgyben s nem szabad engedni, hogy az 'olasz politika által kezdetben „elsőrendűnek" vallott feladatok ..másodrendűvé" váljanak, vagy egyenesen végleg lekerüljenek a napirendről. A szankciós eljárás során erejét meghaladó kockázatba bocsátkozó Ausztria és Magyarország biztosan számít is arra, hogy Itália nem felejtkezik el a neki nyújtott szolgálatokról, hogy angol ellentéte, vagy ujabb' keleltű német barátsága miatt nem engedi háború után immár hagyományossá vált külpolitikáját végleg deformálódni hagyni s speciális' nagyhatalmi és fryarmati igényeinek érvényesítése mellett továbbra is képviselni tudja azokat a szempontokat, amiket eddig képviselt. A római paktumban érdekelt államok csak együttlesen és érdekeik egyidejű érvénvesítésével közeledhetnek más államokhoz, vagv államcsonortokhoz; a római paktumot aláíró hatalmak teljes függeEensége elsősorban önmaguk előtt kell, hogy vitán felülivé válják. tehát ezeknek az államoknak kötelessége, hogy egymást függetlenségük összes attribútumával való éléshez segítsék >s ettől a, szándéktól magukat semmiféle r körön Távul eső érdek miatt eltántorítani ne hagyják. Róma—Bécs—Budapest csak egymás szempontjainak méltánylására vállaft kötelezettséget. Csonka,, idejétmúlt és minden bizonnyal revízióra szoruló lenne ez együttes, hía bármelyik érdekelt hatalom a másikból érdekeinek, szempontjainak és kivánságainak meghallgatása vagy figyelembe véltele nélkül döntene — olvan negyedik hatalom javára vagv kárára, mely mindhármuknak egyformán nem barátja vagy ellensége! 1 Pongrácz Kálmán 3r. SZLOVÁK ELBESZÉLŐK (FRANKLIN KIADÁS 255 old.) Szellemileg kétésgtelenül legfürgébb kiadónk a modem világirodalmat nreigszóltató „Külföldi regényírók" c. sorozatában örvendetes érdeklődést kezd tanúsítani újabban az Utódállamok irodalmi élete iránt is. A magyar olvasót ezzel1 őszinte hálára köztelezi. Hiszen eddóig miti sem tettünk arra* hogy poPitótikamlantesen mérjük fel egymáshoz való viszonyunkat. Nyelvünk elszigelteltsége és rokontalansága miatt nem árultunk el kellő érdeklődést a szláv népek kultur élete iránt, pedl:g ennek a. nagy népcsaládnak )jövő sorsa és fejlődése legalább olyan közelről jérintd a magyarságot!, mint a német nép, amelynek szellemi 'és politikai életében pedig anynyifra jártajs a majgyar olvasó. S mig például! a francia1 fővárosban úgy tudományos, mint irodalmi téren a szftáv szellemiség kutatására előkelő és eredményes munkával dicsekedhető intézetek alaktultakí, addig mi, a közvetlenül érdekelt felek1 mit sem tettünk, ,hogy a .szláv népek életét és értékefi számbavegyük, hogy megismerjük legőszintébb arcukat, amit csak miniden nép irodaÜmában lehet felfedezni'... A Franklin Társulat szerencsésen választott tehát, mikor Gogolák Lajos* a kiváló szláv speciáHista' és Rády Elemér a hosszú ideig Szlovákiában élt szerkesztő közös összeállításában és szerkesztésében bocsátotta közre a szlovák novellaírás leghivatottabb képviselőinek munkáit. Uj szempontok, uj szellem és új ha^g csendül ki ezekből a novelliákból, egy kis két milliós nép tiszteletet parancsoló szellemi erőfeszítése, amivel 24 helyet akar magának' biztosítani nemcsak al szűkebb szláv, hanem az egész emberi meni szellemi életében. Alexy Jankó, Gaspar Tido, Gregorova Hana, Hronsky, Hrusovsky Jan, Húrban-Vajansky, Jesensky Jankq, Jiiliemniioky Péter, Létz Stefan, Razus (Mártáin, Úrban Milo és Zgunfekat Zuzka novellái mellett magyaros csengésű nevekkel is találkozunk: Horváth Iván és Vámos Gejza mellett Jégéc és Kukúcitni nevével, akik közüli elsőt csaJ&di nevén Nádasdi Lászlónak; utóbbit pedig Benczúr Mátyásnak hivták. Es ez a régi MagyiaJrországra annyira jellemző elmosódó fajii határ jellemző |a kötetre is. Ismerős tájak és ismerős1 emberek vonulnak el az egyes elbeszélésekben, mintha csak Mikszáth vagy Komáromi elbeszéléseit olvasnánk, de... a novellahősök már nem a 'régi álmodozó szlovákja^ hanem polítiikali és nemzeti téíen öntudatos pcflgárok, akik hivatásukról és nemzeti életük értelméről máskép és sokkal határozottabban gondolkoznak mint hajlékonyabb és simább elődeik. Az új, népi szefltlembe ágyazott ínemzete szemtélet hatja át minden sorukat, őszinte és szubjektív vallomásaikban egy kis nép ibolldögabb jövőjének vágya reszket, a szlovenszkői paraszt és a szlovenszkői táj feltétlen csodálata és sxeiiétete inspirálja minden mondatukat. TeDIjes mértékben megismerni egy népet 'csak irodalmán keresztül leheti. Megismerni pedig rendszerint annyit jeDent, nf.nt megérteni és szeretni hiszen minden nép — legyen bármily kicsiny iis — valami különlegeset és egyedülállót képvisel az emberi szelHem tarka színskáláján. A szlovák nép arca nagyon szimpatikus, amint ebből a kötetből elénk rajzolódik. Eddig sejtettük, hogy ilyenek; itrodalimuk részbeni