Duna népe, 1937 (3. évfolyam, 4, 6, 10, 11. szám)

1937 / 6. szám - A magyar fiatalság és Ausztria

gróf, Stark János, vitéz Nagy Iván s Magyaryi Gyute, a bécsi Pázmáneum vicerektora. A felsorolást, a nevek, cikkek, tanulmányok seregszemléjét még soküig folytathatnók, mégis, az a cél vezetett bennünket, hogy inkább azokkal foglalkozzunk, akik nem egyszer-egyszer irányítják figyelmüket az osztrák kérdésekre, hanem akik komolyan megalapozott, állandó munkát folytatnak. A középeurópai gondolat, az osztrák önállóság s a szociális eszme miként nyilvánul, erre a kérdésre, — teljesebb képet nyújt, ha az egyes irányok jellegzetes gondolatmenetét vetítjük fel, mintha kiragadnánk egyes műveket s azokat ismertetnők. Középeurópát illetően az eszmény a latin kultúrával átszőtt, katolikus jellegű középeurópai csoportosulás. A romanitás gondolata, ami azt jelenti, hogy a latin-római kultúrkörbe tartozó államok s nemzetek, valóban összetartoznak, még akkor is, ha nem minden tagjukban katolikusok. Elegendő, ha ezt a kultúrát szívták magukba. Ez az egyedüli, lehető, középeurópai életforma. Mert az egész terület népek s eszmék kohója s hadszintérré kell változnia, ha ezt a formulát el nem fogadják. Erre kell rávezetni a népeket, már csak azért is, mert ha a népek történetére vetjük pillantásunkat, meggyőződhetünk róla azonnal, hogy ezek egymás múltjának s lelkének segítői, építői s kiegészítői- A kezdet csak Ausztria s Magyarországból indulhat ki. Az osztrák állami önállóság gondolata akkor kapott gyakorlati értelmet s nagy figyelmet, amikor nálunk is kifejlődött az alkotmányvédő irányzat. Ez felismerte a totalitárius elvekben rejlő veszedelmet s azt, hogy a dunai népeknek ezzel szemben védekezni kell. Amint Magyarország volt Európa őrállója évszázadokon keresztül az ozmán imperializmussal szemben, úgy Ausztria most az a pont a világban, amely a fékezője egy, a nyugatról jelentkező imperializmusnak. Minden dunavölgvi állam egyenrangú s kell hogy az önrendelkezés teljes mértékben megillesse. Ausztria az a föld, mely a próbaköve kell, hogy legyen ennek az elvnek. Ausztriát önálló, történeti múltja, ujabban me_ gint kifejlődött egyéni szellemisége s a világnézetnek bátor megvallása képessé s méltóvá teszi az önállóságra. Ám gazdasági okok is kívánják Ausztria önállóságát s ezzel a Dunavölgy megmentését attól, hogy gyarmattá válhasson. Az osztrák szociális eszme s a magyar falugondolat között sok rokonvonás van- Gyakran hozzák fel íróink az osztrák népvédő intézkedéseket: a társadalombiztosítás reformját, a kollektív szerződéseket, a mezőgazdasági munkásság biztosítását. A nagyszámú családok részére engedélyezett adókedvezményeket, a családi bért, a téli segélyeket, a bérleti s örökösödési jog reformtörekvéseit. Mindeme célok s eszmék azt a közös eszmemenetet mutatják, hogy a szociális törvényhozás hozhat valójában megújhodást a gazdasági válságtól megtépázott emberiségbe. Mind e munkák s törekvések a magyar fiatalságnak tudásvágyát s barátságkeresését demonstrálják. Amit már több, mint egy évtizede néhány messzetekintő férfiú hirdetett országainkban, Magyarországon Ajtay József, Hantos Elemér, s Szterényi József, — Ausztriában 'Kerschaglí és Riedl, Lengyelországban Rose, Csehországban Hodzsa,, s a tágabb Európára nézve, ami ma még utópiának látszik, egy szintén bécsi szellem: Coudenhove-Kalergi. 1 A magyar s osztrák fiatalságnak kell elsősorban egymásratalálniok. Az első lépés erre az állandó kapcsolatra már megtörtént: Thewrewk-Pallaghy Attila magántanár. Riegler Imre szerkesztő budapestiek, Fidelis Ottó bécsi író, hármójuk szerkesztésében jelenik' meg, németnyelvű cikkekkel is, egy tudományos folyóirat, a DUNA NÉPE, mely a szociálisan gondolkozó s dunavölgyi szellemiségért küzdő fiatalság orgánuma. Az eddig elszórt munkák helyett, egy központja lesz az egymás iránt való érdeklődésnek- Az idősebb nemzedék társadalmi érintkezésének kimélyűlése igen örvendetes; de az ifjúságé az érdem, hogy a két ország szellemi s lelki érdeklődését egymás felé vezette.*) Riegler Imre dr. Magyar "földrajz Irta: PHnz Gyula és Teleki Pál ffróf. (Bp. Kir. Magy. Egyetemi Nyomda 1937. 442 1. 30 kép.) A nagy és teljes magyar földrajz második köteteként bocsátották közzé a tudós szerzők lélsi ai kiadó 1 e munkát. Szinte felmérhetetlen gazdagsággal vonultatják fel mindazt, ami az ember, a táj s a magyajrság fogalmainak háromszögében hellyel bir. Teleki Pál tollából származik a „Magyarság hazája" című fejezet, A vándorlások korától tárja fel népünk lelkében gyökeredző tulajdonokat, melyek döntő hatással voltak arra, hogy ezt a, földet választották az ősök hazául. Mint mondja: ... talán épp idején, talán éppen a legutolsó, de egyúttal a; legjobb pillanatban, az egyetlen lehető században. Ha később jönnek talán csak egy századdal is, a letelepült, megerősödött Európa arcvonalát már keletebbre találják." S itt a dunai medencében megőrizhette a magyarság ősi jellegét, jellemének legtöbb vonását, maradhatott, ami volt: Keiét népe. Ám ez nem volt akadálya annak hogy a magyar polgárosodás is magas virágzásra emelkedjék s kultúra legyen Európa sokszínű szellemi éleiében. Teleki essay-e, úgyis mint bevezetés, megadja a magatartás jellegét a Mű előtt gl egyben a sti'lművészetnek is nemes ötvözete. Prinz Gyula kezében alakul ki előttünk a nvenstájból a magyar ember hazája. Az ország1 népeinek a munkája, mely a tájon uij arculatot, a haza arculatát teremtette meg s amelyet a kulturgeogtráfia módszerével állit hatalmas szintézisébe. Tizenhat fejezet ;sorakozik egymás után, főbbjei: a termelés nyers térszine; a növényzet; az országnak vizzel való ellátása (igen aktuális s mindenki által elolvasandó fejezet); a magyar mezőgazdaság tájképei; a, bányászkodás; az iparosodás tájrajzí jelenségei. Kutatja a táj és lakhely viszonylatát. A hazai lépítőstilusokait, a legrégibb időktől kezdve a nagyvárosi bérkaszárnyákon keresztül a legújabb építészeti törekvésekig. Sokrétű ez az anyag, mely hajzánk tárgyi gi lelki szerkezetét mély alapossággal festi s kimutatja, hogy a, magyar kulturtáj kialakulása, bár széles fodra az egyetemes emberi fejlődésnek, mégis bir egy különlegesen jellemző jeggyel: az örökké1 nyughatatlan, kitömi akaró, nagyvonalú magyar lélek szárnyalásával. A mű külseje épp oly előkelő, mint azt a magyar tudományosságnak ez a piéce-e megérdemli. (Dénes Ferenc.) *E tajiiuüimány egyidejűleg Ausztriában is imiegjeleni|kl 13