Duna népe, 1937 (3. évfolyam, 4, 6, 10, 11. szám)

1937 / 6. szám - A magyar fiatalság és Ausztria

békítő nyugalmat, ez adhatja meg Pannónia súlypontját is egy ilyen megoldásban s így lehet megalapozni, egymás lelkének fürkeszésével a nemzetek megértését. Amikor felsoroltuk az érdeklődés főirányait, már láthatók is azok a pontok, ahol az osztrákság belefonódik a magyar fiatalság érdeklődésébe. Ezek pedig: a középeurópai gondolat, az osztrák önállóság s a szociális eszme. 1 Az osztrák érdeklődés igen sok területen nyilvánul meg. A szellemi kultúra s a testi kultúra is bír ily érdeklődésű alkotásokat. Megnyilvánul ez a tudomány, a publicisztika, a művészet s a sportélet mezein. Eszközei könyvek, folyóiratokban megjelenő tanulmányok kölcsönös művészi kiállítások s a sporttalálkozások. A tudományos munkálkodás színtere s állandó mű. helye elsősorban a bécsi magyar Collegium Hungaricum, ahol magyar ösztöndijasok, az egyetemet végzettek legkiválóbbjai folytatnak kutatásokat. A magyar történettudomány s irodalomtörténet sok műben, mtelyeknek súlypontja ugyan magyar tárgyú, de számos osztrák vonatkozású adatot is felszínre hozott az utóbbi években, s hozzájárult sok eddig ismeretlen vagy eddig tévesen ismert adat felderítéséhez- A történeti tudományok mellett különösképen az osztrák társadalomtudományi kérdések taglalását látjuk. Nemzetgazdasági vonatkozású munkák, tájrajzi dolgozatok s az új társadalmi berendezkedések megismerésére irányuló tanulmányok is napvilágot láttak. A publicisztika terén s ennek legnemesebb ágában, az esszében is számos nyomát látjuk az osztrák érdeklődésnek. Különösen európai távlatba állítva az osztrák függetlenség kérdését, annak szükségszerűségét s jelentőségét. A Magyar Külügyi Társaság lapja, a Külügyi Szemle állandóan közli a fiatal korosztálynak mélvenjáró tanulmányait a dunai államok kérdéseiről. Epp így a Magyar Szemle, a magyar szellemi életnek vezető orgánuma. Ötlik György vezeti ennek külpolitikai rovatlátl Amelvből 'mindig kiclsendül az. hogy a magyarságnak is létérdeke az önálló Ausztria. Művészeti téren meleg s kölcsönös kapcsolat él. Épp az utóbbi időben volt a magyar művészeknek reprezentatív kiállítása Bécsben- A kiállító 52 festőből s 24 szobrászból a legtöbbje a fiatal művésznemzedékből való. 1 A sporfitalálkozások az idegenforgalom szokott köretein túlmenő intenzív s tudatos kapcsolatot hoztak létre. A Budapesten működő Magyar-Osztrák Alpesi Egyesület gyakori sikeres meetingjéivel, si-kirándulásaival stb. szolgálja a fiatalság egymásra találásának ügyéi. 1 Egyenként is felsoroljuk azokat a nagyobb műveket', melyek kifejezetten osztrák vonatkozásúak". Mielőtt ezonban ezt tennők, két megállapítást kell kifejezésre juttatnunk. Az egyik az, hogy minden, ami eddig megíratott vagy történt, 'az csak kezdet. Termékeny bevezetése egy tudatos, közvetlen s reméljük, minden téren kölcsönös érdeklődésnek. Ez pedig nem abból következik, hogy a két ország egymás mellett fekszik s a puszta szomszédi viszony keltett bizonyos munkásságot- Nem. ez merev földrajzi felfogás, mérvet vissza kell utasítanunk. Az uj Ausztria előtti állam határai éppúgv nyitva állottak mifelénk, mint ma. Azonban az csak államterület volt lélek nélkül, némi szociális gondolat uralkodott fővárosában, de ez nem vált nemzeti köztudattá' s nem hatott benne a vallásosság esztétikuma s melege. Az egyik megállapításunk tehát az. hogy a rokonszenv nem földraizi szüki''ír«zerüség. Eiaueim lelki egymásra találás evedmi%ye. A másik megállapításunk egy kérdésre válaszol. Felmerülhet ugyanis az, hogy leh'et-e ezt az osztrákság iránt való érdeklődést, mint nemzedék-problémát felfogni? Felvethető egy olyan cím, hogy „magyar fiatalság és Ausztria"? Mert, ha így vetjük fel, az azt jelenti, hogy itt egy, a magyar szellemi életben külön és sajátos iszinként jelentkező iránnyajl van dolgunk, melynek jellegzetessége, hogy ezt az érdeklődést főleg fiatalok tanúsítják. E kérdésre, igennel válaszolhatunk. Mert bár az idősebb nemzedék részéről társadalmi téren, a Magyar-Osztrák Társaság keretében szép munkát és sok fáradozást találunk, szellemi téren szűkebb az érdeklődése. Sokkal erősebb, állandóbb s céltudatosabb a fiatalság munkássága s érdeklődése, mely igyekszik megismerni s megismertetni a sok tekintetben rokonsorsú osztrák nép kérdéseit s állapotátA tanulmányokat s írókat lehető teljességben felsoroljuk: így Dsida Elemért említjük, aki a következő kérdéseket taglalta: osztrák hivatástudat s katholikus univerzalizmus; Ausztria politikai eszményei, az osztrák rendi állam fejlődése, Ausztria katholikus hivatása s a salzburgi egyetem, Szentbirodalmi tervek, a nemzetközi hivatásrendikongresszus, középeurópai tervek. Hosszabb dolgozatok s rövidebb cikkek ' váltogatják egymást munkásságában, amelyek keretében módot talál arra, hogy az osztrák élet eszményeit, a hivatásrendek ügyét s különösképpen a munkásügy állását behatóan ismertesse. Sármándi Sándor pedagógus az osztrák pedagógia ujabb fejlődését ismertette. Két hosszabb tanulmánya e kérdésről: uj pedagógiai törekvések a rendi Ausztriában, s az osztrák alsó és középfokú oktatásügy legújabb rendelkezései. Ki kell emelnünk Dollfusról írott könyvét. Nagy fáradtsággal és sok szeretettel rajzolja ebben a mártirkancellár alakját és munkásságát. Életrajzot s egyben Ausztria átalakulásának rajzát is adja. 1 Thewrewk-Pallaghy Attila többször is foglalkozott a salzburgi egyetem nyári akadémiájának ügyével; hosszabb tanulmányt írt a legújabb osztrák alkotmány, fejlődésről, összefoglalóan s áttekinthetően csoportosítva az eseményeket, de egyben történeti távlatba is állítva; s épp az utóbbi hetekben jelent meg könyve, a Három kancellár címen, Seipel, Dollfusw és Schusehnieg kancellárokról. Háaom esszé sorakozik itt egvmá-s után, melyekben az államférfiak jellemrajza mögött fonálként húzódik végig az a gondolat, melyet ők valamennvien képviselnekKertész János könyve, a Habsburg bibliográfia, széles körökben ismert mű. A Habsburg-házra vonatkozó irodalmat gyűjti össze a Xni. századtól 1934-ig. A kutatóknak igen nagy szolgálatot tett vele. Ugyancsak foglalkozik a szerző szociális kérdésekkel is: az osztrák falu, parasztság s a szociális gondozás helyzetét ismertette több cikkben, továbbá megalapította a Magvar-Osztrák könyvtárat, mely sorozatos kiadványaival mozdítja elő a kulturkapcsolatokat. Kiemelkedőnek kell tartanunk Katona Jenőnek, a Korunk Szava szerkesztőjének a munkásságát, aki a szociális kérdéseknek s Ausztria önállóságának" igen erős harcosa. Nagy lendület, belső hév s szívósság jellemzi publicisztikai működését. Dietrich" v. Hildebrand és Ernst Kari Winter magyarországi kapcsolatainak s látogatásainak is egvik kezdeményezője, akik" révén ifiusági közéletünk mély impressziókat nyert az osztrák szociális s katolikus tevékenységrőlTöbbízben is foglalkoztak még osztrák kérdésekkel: Rakovszky Tibor, a képviselőház egyik legfiatalabb tagja, Frey András és Káldor György publicisták, Kovrig Béla, Jankovics Nelly, Batthyány József 12