Duna népe, 1937 (3. évfolyam, 4, 6, 10, 11. szám)

1937 / 6. szám - A dunavölgyi három szövetség

Sie sind der Beitrag Ungarns. Das ungarische Volk ist ei?i .istaatengründenldes. Die Enbauung des Arpadentfeicihes wird wie eine lllustration zu Gumplowicz' Ttoeoirie der Staateentstehung, uind diese den politischen Bereich übersteigendeu politischen Fáhigkeiten des ungarischen .Volkes sind noch verstárkt worden dureh den Calvinismus, der die ungarische politische Mentailitat der der Demokratien des Westens náhert. Wenn Ungarn und Österreich so zusamenpassen wie der Schlüssel und das Schloas. dann &,teht noch die Fu;age Offen, wo in diesera Ensemble von weltanschaulichen und politischen Bíndungen der Individualismus, der noch die einzige Atmospháre ist, in der Európa atmen kann, bleibt. Hierin erblicken wir den mitteleuropaischen Beitrag und Wert des tschechischen Volkes, dessen heutige deniokratische Staatsform kein künstlicher moderner Überwurf ist, sondern eine alte Tradition geistiger Freiheit, eine Tradition, die von den Hussiten bis Masaityk sich erstreckt. Wollte man ainwanden, dass diese Tradition von den Hussiten bis Masaryk zerstörend auf die weltanschaulichen Inhalte und politischen Formen Mitteleuropas gewirkt hat, dann wiire dem entgegenzusetzen, dass sie ein ,wichtiges korrektív abgeben gegen jede weltanschauliche und politische Autarkie, die standige Gefahren des Österreichertums und das Dngartums bilden. Für MitteHeuropa gibt es aber kein Lében in der Autarkie. Wir wollen unser Vaterhaus nicht wiederaufbauen, um seine Türen zu schliessen, sondern um seine Fenster weit zu öffnen, auoh das Fenster nacihí Westen. Dieser Ablehnung der geistigen Autarkie setzen wir zur Seite die fast selbstverstándliche Ablehnung der wirtschaftlichen Autarkie. Mitteleuropas Staaten sind, jeder für sich genommen, klein, und können ohne einander, wirtschaftlich, nicht lében. Übrigens auch nicht, politisch, gegeneinander. Es kann nicht auf die Dauer drei Inseln in Miteleuropa gebén, eine demokratische, eine autoritare und eine parlamentarische. OYEROYAI ALBERT: A mai francia regény (Franklin kiadás 212. old.) Gyergyai/ Albert 'ma,! irodalmi életünjkben nagyjából ugyanazt a szerepet tölifaii be, mint anrnaik idején Ambrus Zoltán; ői a francia irodalom magyarországi nagykövete. Kiváltó tanulmányok és fordítások tanúskodnak arról a munkáról, amit Gyergyai a fra|ncia-magyar szellemi, kapcsolatok, kiépítése körül kifejtett, nemrégen napvilágra került Proust fordítása pedig koronáját jelenti eddgi mumlkájáhak úgy terjedelemben, mint minőség tekintetében. A (Franklin Társu'Iát „Kultúra lés Tudomány" sorozatában alkalmasabb szerzőt a mai francia regény megírására nem is taflálhatott volna tehát, rnint Gyergyai Albertet. Fölényes tárgyiismeret és franciás könnyedség jellemzi minden sorát. Unalmas értekező hang helyett cseveg a szó szoros értd-émben anélkül azonban, hogy ez a megtévesztőén sima nyeilfv bármit is elvenne vagy elfedne a feltárásra váró adatokból, vagy bizonytalanná (tenné a komo'y irodalomtudós kezét, aki szeret mindenkior a jelenségek gyökeréig lenyúlnál, hogy a mult révén tegye érthetővé azt a jeOJent, amit 'tárgyául) választott. Gyergyaii három fejezetben tárgyalja a mai francia regény „természetrajzát." Külön vizsgálja' annak forrásait, küllőn annak légkörét és külön ánnálk formáit. Könyve tárgykörének kezdőpontja igy Rabelais, Lesagíq, L'abbé Prévost és záróköve Mauriac, Bernanos, Giraudoux és Roger Martin Du Gard. Ebbe a négyszáz Aber über dem „kann" und „darf" sollen die Hindernisse dieses Wiederaufbaus nicht vergessen werden. Es gibt interné und externe Hindernisse. Das interné Hindernis üegt darin, dass die Völker das Donauraumes sich nicht organisieren können, solange sie die weltanschaulichen und politischen Moden des Zeitraumes für ewige Wahrheiten haltén, und vergessen, dass Mitteleuropa schlieslich doch nicht Európa und noch weniger die Welt ist- Wir Österreicher pflegen manchmal über den berühmten ,ungarischen Glóbus" zu spotten, und vergessen zu bekennen, wie sehr wir selbst in dorfpoütischer Kirchturmsenge stecken, die auch nicht weniger zwischen Erzgebirge und Karpathen zu Jlause ist. Wir müssen erst wieder Europaer werden, um Mitteleuropaer sein zu können, und bis dahin wird das interné Hindernis der mitteleuropaischen Organisation nicht überwunden sein. Das externe Hindernis aber besteht darin dass andere uns organisieren helfen wollen. AJle Pláne des Grossmáclhte für uns, vom TardieuPlan b)is zu den neuesten Systematisierungsversuchen des Donauraums, scheitern datan, dass uns entweder alle Grossmáchte helfen dürfen oder gar keine. Was ist den schliesslich eine Grosmacht? Eine Macht, die starker ist als andere Machte, naemlich als wir, und die ihre Macht bei jeder politischen Aktion auch zeigen will. Gar zu leicht ,kann es dann kommen, dass die grossmachtliche Aktion für Mitteleuropa zu einer Auktion Mitteleuropas an den Meistbietenden wird. Mitteleuropa ist der Mittelpunkt Europas, ein Mittelpunkt, um den sich alle Achsen drehen. Und das ist immerhin besser, aJs wenn sich Mitteleuropa, ein Eigenwert um die Achsen dreht. Z- B. führt die Achse Berlin-Rom über Wien, eine Tatsache, die nicht nur Wien, sondern auch Rom verpflichtet- Und das wird um so .mehr beachtet werden, je starker die Achse Budapest—Wien—Pmag in Er&cheinung tritt, die altér und dauerhafter ist alle politischen Konstellationen des Tages. 1 Dr. Ottó Maria Fidetís. éves keretbe illeszkedik be laz a pártlan gazdag anyag, amit a francia regény jelent nemcsak a francia nemzet ide az egész Európa, sőt emberi szellem számára. Miit sem mondó száraz adagok vagy évszámok helyett Gyergyai ennek a páratlanul gazdag irodalomnak „dinamikáját" tárja az olvasó |eflé. Légüres térben mozgó irodalmi szempontok helyett iróit beállítja a francia társadalom, politikai és gazdaságii valamint szellemi élet forgatagába. Nem akar megközelíthetetlen és felmérhetetlen nagyságokat adni, hanem ennél sdkkjal többet: könyve dokumentuma aranak, hogy jaa ember éppen azért olyan nagy, jmert mulandó és gyenge eszközökkel, mulandó dolgokra rá tudja nyomni! a szeMem és halhatatlanság bélyegét. Időlegesben örökkiévalót adnlil — ez minden művésizet lényege s ezt az európai irodalomban a franciáknak talián azért sjikerült legjobban .megközelíteni, mert a ölatin szellem és latin vér tud legkevesebb gátlás vagy akadály 'leküzdésével a valóhoz tapadni s az élet vagy fejlődés ritmusába bekapcsolódnál A francia irodalom sokoldalúsága talián ezzel magyarázható. Ezt érzi Gyjargyai is P kfenyve ezért, hat szi'inte á regény érdekességével. Főhőse maga ia francia szellem, amely mindig több volt s úgy látszik mindig több is marad, mint egyetlen nemzet produktuma. Közös európai kilncá,, aminek ismeretétől polit ikai okok miatt egyetlen nemzetet sem lehet megfosztani. Gyergyaii (könyve' nagyon alkalmas a|rra, hogy a háború után nállúnk annyira elhalványodott érdeklődést 'uj éflíetre keltse a francia irodalom iránt. Pongrácz Kálmán dr.