Duna népe, 1937 (3. évfolyam, 4, 6, 10, 11. szám)

1937 / 6. szám - A dunavölgyi három szövetség

A Kis-Entente szervezeti egyezményének további feladata a három állam közötti gazdasági kapcsolatok kimélyítése- )Az egyezmény 11. cikke kifejezetten és határozatlan időre fenntartja a már fentebb vázolt és Magyarország ellen irányuló defenzív katonai szerződéseket. Ugyanekkor az egyezmény kilátásba helyezi, hogy a Kis-Entente-hoz más államok is csatlakozhatnak, de e csatlakozás feltételeit majd minden egyes esetben külön állapítják meg. De nyilvánvaló, hogy az egyezmény kifejezett kapcsolata a katonai védelmi szerződésekkel minden további állam csatlakozásának lehetőségét, ha jogilag nem is, de ténylegesen kizárja. A Kis-Entente szervezeti egyezménye betűszerinti értelmezésében igen intenzív kapcsolatot teremt a szerződő államok között, faely megközelíti a nemzetközi jogban államszövetség (confédération) néven ismert államközi kapcsolatot. Az egyezmény szószerinti értelme szerint a három állam kifelé 'egységesen, esetleg közös szervekkel lép fel, tehát nemzetközileg egy magasabb egységet, egy új nemzetközi egységet óhajt képezni, anélkül, ihogy az egyes államok államiságukat és külön nemzetközi kapcsolataikat feladnák. A gyakorlatban azonban az egyezmény nagyhangú rendelkezései nem valósúlnak meg. A Kis-Entente államok, a Magyarország elleni politikát leszámítva, távolról sem egységes külpolitikát folytatnak, közös szervekkel nem lépnek fel, földrajzi fekvésüknél fogva gazdasági egység megteremtésére képtelenek és ezen az időnkint összeülő Kis-Entente konferenciák sem tudnak változtatni. A külpolitikai kényszerűségek, a gazdasági és földrajzi törvények és végűi a Kis-Entente egyetlen és valóságos1 ,,raison d'étre"-je, a magyair revíziós törekvésekkel való ellenszegülés és a békeszerződések teremtette helyzet minden áron való fenntartása, az egyezmény holt betűit életbe átvinni nem képesek. Az írás tehát többet és mást mond, mint a valóság. 1 \ ' A' Kis-Entente szövetség államai mind dunai államok, de Jennek dacára e szövetség működése nem alkalmas a dunavölgyi államok összefogásának előmozdítására, mert ha bizonyos centripetális irányt képvisel is, ez az irányzat agressziv jellegű és a dunamedence szívében fekvő állam ellen irányúi. Ezért nem is lehet fejBödésképes. A Balkán-szövetségnek két tagja, Jugoszlávia és Románia egyben dunavölgyi állam. A Kis-Entente és ia Balkán-szövetség tehát jégymást keresztező excentrikus körökkel ábrázolható, hol a két kör közös területe: Jugoszlávia és Románia. 1 A Balkán-szövetséget az 1934. február 9-én Athénban eláírt egyezmény létesítette, melynek aláírói Jugoszlávia, Románia, Görögország és Törökország. Ez a szerződés már sokkal szűkszavúbb a Kis-Entento egyezmény tartalmánál. Bevezetésében megállapítja, hagy célja a szerződések betartása és a jelen területi státus fenntartása, tehát e tekintetben inyiltabban bevallja feladatát. Maga az egyezmény három szakaszból áll. Az első szakaszban az aláírói államok kölcsönösen garantálják balkáni és csakis balk/áni határaikat. A második cikk rendelkezései szerint közösen fognak" eljárni'más, e szerződésben részt nem vevő balkáni államokkal szemben és azokkal a többiek előzetes hozzájárulása nélkül semmiféle politikai megállapodást nem létesítenek- A harmadik cikk pedig az élet. beléptetésről és arról rendelkezik, hogy más balkáni állam is hozzájárulhat az egvezményhez az aláírók véleményezése (esetén. Ezenfelül van az egyezménynek' pgy titkos, valószínűleg katonai tartalmú, melléklete ís. Amint a Kis-Entente egyezmény Magyarország, úgy a Balkán-szövetség a többi balkáni állam, vagyis Bulgária 'és Albánia ellen Irányul és azokkal szeriben a területi statusquo fenntartását célozza. A Balkán. szövetség tagjai ugyan területük egy részével a Balkán-félszigeten helyezkednek el, ide ,míg Jugoszlávia és Románia egy része dunavölgyi. tehát középeurópai, Törökország túlnyomó része Kis-Ázsiába ny lik, Görögország pedig szigetvilágával \ és Krétává szintén kivül iesik a Balkán-félszigeten és ezzel poHtikai érdekeik és érdeklődési körük részben szintén földrajzi területén kivül esnek. A 'történelem iróniá az, hogy a földrajzilag legbalkánibb állam, Bulgária i a szintén tisztán balkáni fekvésű Albánia nemcsa hogy kivül maradtak a Balkán-szövetségen, 'de !ez a szövetség egyenesen ellenük irányúi. A Balkán-szövetség egyezménye nem tűz ki ol messzeröptű eélokat maga elé, mint a Kis-Entente o ganizációs egyezménye. A területi statusquo-t és biztonságot kívánja fenntartani a revíziós törekvésekk fellépni óhajtó államokkal szemben és valóban „nevén nevezi aígyermeket." A dunavölgyi államok szempon jából és a dunavölgyi összefogás tekintetében a Ba1 kán-szövetség nem kedvező alakulat. Nem kedve; azért, mert egyrészt tendenciája és célja azonos természetű á Kis-Éntente valóságos célkitűzéseivel (mely negativ célkitűzések az összefogás legnagyobb akad lyai) és ezért ujabb 'erőforrást ad >az utóbbinak, má részt pedig két dunavölgyi állam, Jugoszlávia és Re rnánai figyelmét és politikai érdeklődését elvonja K zép-Európától fés ezzel 'megnehezíti a dunavölgyi kér. dések rendezését. Időrendben harmadiknak született meg az u- n. római paktumot aláíró három állam szövetsége. 1934. március 18-án Olaszország, Ausztria és Magyarorszá kormányfői 'négy jegyzőkönyvet írtak alá, melyek közül csak az első kettő háromoldalú megállapodás, mer az utóbbiak olasz—osztrák és olasz—magyar k'ereskf delmi szerződések". ' Az első jegyzőkönyv a politikai rendelkezéseke tartalmazza. A megállapodás alakja és szavai egysze rüek, természetesek. A nemzetközi jog szempontjábó közömbös, hogy a szerződő felek milyen formák kö zött állapodnak meg, hogy a megállapodás szövegé egyezménynek vagy jegyzőkönyvnek minősítik-e vagA nem. (A római első jegyzőkönyvben a szerződő felel? megállapítják, hogy a három állam együttműködési alkalmas arra., hogy más 'államokat' Mfe megnyerjél a béke és gazdasági felépítés érdekében való koope rációra, lezért a felek elhatározzák, Hogy e cél érde kében az őket 'érdeklő problémákat közösen fogjál megbeszélni, egybehangzó politikát folytatnak a mái fennálló olasz-osztrák", olasz-magyar és magyar-osztrák barátsági szerződések szellemében. Ez a szöveg lényege; maga az eredeti szöveg sem sokkal hosszabb". Nem mond sokat és nem is fontos, hogy sokat mondjon. Az ily szerződések értéke nem a szavakon múlik" elsősorban, hanem azon a szellemen, ahogy azokat értelmezik és végrehajtják. A római pak". tum alapján kialakult olasz—osztrák—magyar szövetség a valóságban többet jelent és többet valósit meg, mint a fenti megállapodás puszta szövege sejtetni enged. Mindez élénk kontrasztot képez a Kis-Entente szervezeti egyezményével és ez egyezmény végrehajtásával szemben. A római második jegyzőkönyv gazdasági tartalmú. Feladatúi tűzi ki, hogy a három állam közötti gazdasági kapcsolatokat kimélyítse, hogy a kölcsönös áruforgalmat nagyobbítsa és ezzel hozzájáruljon a dunai államok gazdasági fellendüléséhez. Mindezt teszi a stresa-i konferencia határazatainak szellemében és valóban ez a jegyzőkönyv az első, mely e határozató6