Duna népe, 1937 (3. évfolyam, 4, 6, 10, 11. szám)

1937 / 4. szám - Ausztria története és kulturális önállósága

zárt pedig az egész osztrák szellemnek hű megtestesítője. E vidám szellemet visszatükröző egyéniséget különösen Salzburgban örökítik meg mindenfelé külön emlékek, de vidám szelleme 'benne él az igazi osztrákok lelkében. (Dietrich v. Hildebrand, a mai Ausztria egyik számottevő szellemi vezére Dollifussban .'látja e szellem példáját.) Ha még ezek mellett Bach, Schubert, Haydn stb. nevét felemlítjük, már eleget adtunk az osztrák zenei élet jelentőségéről. De vannak Ausztriának más szellemi nagyságai is. Szépirodalmi érték Walter von der Vogelweide, Grillparzer stb. A maga nemében egyetemes európai értéket képvisel Ludwig Pastor történész, aki különösen" az egyházi kérdésekben mondható kiváló szakembernek. (Ennek szelleme is /rokon a mai Ausztráéval.) A pedagógusok közül ki kell emelnünk Willmannt, aki uj erkölcsi tartalmat adott a nevelésnek. A múltban ezen osztrák értékeket nem tartották eléggé számon, ma már azonban belenevelik ezek jelentőségét az ifjúságba. Biztosan lehet tehát rá számítani, hogy a független osztrák kultúrpolitika — melynek mély gyökere van — ! rövid időn belül teljes mértékben gyümölcsözni fog. Ez biztosítja fegyverektől, diplomáciai lépésektől, kölcsönöktől függetlenül leginkább az önálló Ausztria fennmaradását.' A történeti igazsággal nem lehet dacolni, de mindettől függetlenül lássuk be azt is, hogy úgy a magyar érdek, l mint a békés középeurópai fejlődés a független Ausztria fennmaradását követeli. A pánszláv és pángermán törekvések komolyan fenyegetik úgy Magyarországot, mint a középeurópai kultúrát. !Ezek ölthetnek időnként más ruhát, de veszedelmességük ezáltal nem szü. olyan birodalomtól segítséget, mely lényegénél fogva minket előbbutóbb (igájába akar hajtani. Magyarországnak tehát minden kétséget kizárólag meg kell találni a szoronik meg. A pánszláv törekvés már az orosz cári uralom idején megvolt, de a bolsevizmussal csakhamar közös nevezőre került. A szlávállamokon belül valamilyen formában a háború után mindenhol meg lehetett találni a bolsevista mozgalmakat. Ausztria is sokáig ki volt téve ezen veszedelemnek, hiszen az osztrák szociáldemokraták okoztak sok kárt. A régi tradicionális osztrák szellemet megrontották, menedékhelyet biztosítottak a magyar kommunista szökevényeknek, alkalmas percben pedig Dollfusst is meg akarták buktatni, aminek sikere esetén ma már sokkal erősebb lenne Középeurópában a bolsevista mozgalom. Mindezen veszedelmeket felismerve 'sem szabad azonban a másik szélsőségbe esnünk és a nemzeti szocializmusban látni a .megváltó eszközt. A horogkeresztes mozgalom sem akar megállani, elsősorban AutjZtriát akarja bekebelezni (a róla való Jemondás bizonyára csak az ideiglenes kényszer szülötte), de aztán Magyarország határainál sem akar megállani. Ne felejtkezzünk >el a román területen tapasztalható németbarát politikáról, valamint arról a rokonszenvről, mely Rosenberg revizióellenes cikkével kapcsolatban megnyilvánult. De ettől eltekintve a tradíciójához hűségesen ragaszkodó ' Magyarországtól távol áll a diktatúra; éppen a közelmúlt bizonyítja legvilágosabban az ilyen irányú törekvések kudarcát. Ne akarjunk tehát \m\ndenáron idegen eszméket / importálni, hanem igyekezzünk megvalósítani az eoivüttmüködést Ausztriával úgy gazdaságilag, mint kulturális területen, így a független Ausztria Magyarországnak is biztos jtámasza lesz a további történelem folyamán. Ami ]a középeurópai érdeket illeti, mellyel szorosan összefügg a mindig hangsúlyozott, de soha eléggé komolyan fel nem fogott Duna völgyének rendezése, semmi esetre bem (lehet szélsőséges, durva hatalmi törekvések .összeütközése. Középeurópának a pánszláv mozgalommal szemben Lengyelország a védőbástyája, a pángermanizmussal szemben ugyanezt a szerepet tölti be Ausztria. Személyi kérdésekben nem , bocsátkozhatunk jóslásokba, éppen ezért azt sem láthatjuk minden kétséget kizáróan előre, hogy a mai szövetségi állam alkotmánya hogyan fog kiépülni, hogyan fognak a rendek megalakulni, vájjon bekövetkezik-e a közeljövőben a restauráció, vagy sem. Ilyen részle tkörülmények kialakulásában tényleg számottevő szerepe van Ja napi politikának. De kétségtelen, hogy ezen napi politikai módosulások nem áshatják alá Ausztria függetlenségét, mely 'történelmileg és kulturálisan meg van alapozva. A mu'lt században istápolt és a háború után új erőre kapott nagynémet mozgalom zátonyra jutott, a független Ausztria megerősödött. Seipel állította meg a nagynémet mozgalmat józan körültekintéssel és ügyes sakhuzásokkal, Dollfuss életét feláldozva mentette meg a független Ausztriát. Schuschniggi'a vár a hivatás, hogy két nagy elődje munkáját józan és megfontolt politikájával kiegészítse. A jelekből Ítélve a siker nem maradhat el, Ausztria pedig teljesíteni fogja középeurópai hivatását. Sármándi Sándor dr. A jogalkalmazás tudományának alapjai (Budapest, 1936. M. Jogászegylet, 155. 1.) Irta : Dr. Markó Jenő Az önálló munkában annyira szegény magyar jogelméleti irodalom Markó Jenő fenti műve által értékes gyarapodást könyvelhet el. A szerző a jogfilozófiának azt a speciális kérdését tárgyalja, melynek a gyakorlati jogélettel való összeköttetése állandóan érvényesül. A jogalkalmazás elemeit két részre bontja: nem jogi és jogi elemekre. A nem jogi elemeknél három csoportot Ikülönböztet meg: az elsőbe sorozza a bírót, a másodikba a bíró logikai tevékenységét, a harmadikba a bíróra ható lélektani befolyá sokat. A logikai részben gazdag német jogelméleti anyaggal világítja meg az ítélet problémáit és rámutat a tény jogi és filozófiai szerepének 'különbözőségére. A nem jogi elemeknek a jogi elemek feletti szupremáciáját példákkal bizonyítja. A bírói tevékenységen keresztül a tiszta jogi elemek sem lehetnek mentesek az irracionális vonástól és végső konkluzióképen a szerző rámutat arra, hogy a jogalkalmazás terén a nem jogi elemek érvényesülése révén nagy bizonytalanság uralkodik. A birói tevékenység csupán kis részben jogi munka, amely mellett még megkötöttség esetén is túlnyomó íszerep jut a logikai ítéleteknek és az emocionális érzéseknek, nem is említve a világnézeti beállítottságot, ami mindezek mögött szinte állandóan fellelhető. A tanulmány élvezetes a jogász számára, aki ténykedése elméiéti alapjainak igen érdekes szempontjait láthatja, de a nem jogász számára is, aki a jogalkalmazás mechanikájának műhelyébe pillant be. (Domán Miklós dr."! 22