Duna népe, 1937 (3. évfolyam, 4, 6, 10, 11. szám)

1937 / 4. szám - A humanizmus gondolata a nemzetközi jogban

zó szabályokat tartalmazza. E jogszabályok alkotása már régtől fogva folyik; közös cél érdekében —, ahogyan azt La Pradelle professzor megfogalmazta — tudatossá csak a világháború után válik. Ekkor alakul k[ mai valóságában a nemzet, közi közigazgatási jog. E technikai jellegű jogág létezése, élő tényezőként való hatása a legélőbb cáfolat a nemzetközi jog minden tagadójának érveivel szemben. Eredete a XVIII. század vegére vezehető vissza, amidőn a. korlátlan és abszolút monarchia eszközeinek ellenhatásaként a francia filozófusok hirdetni kezdték az egyén jogait. A francia forradalom az egyéni szabadságot a légmagasablb piedesztálra helyezi; minden egyén önmaga szuverénje, egyéni szabadsága szent és sérthetetlen. Az elmélet behatol a XIX. század diplomáciai okmányaiba ils; az azokban rejlő sok-sok politikum mellett csaknem mindenütt ott találiuk azt a mindenki érezte valóságot: bele kell vinni a nemzetközi érintkezés egész mederébe az emberi személyiségnek fizikai, szellemi és erkölcsi szempontból való védelmét, amely független fajtól, nemzetiségtől, vallástól, születéstől. Az 'egyén} szabadságnak és alapjogoknak felismerését így — diplomáciai tények és egyes nagy írók hatására, — csakhamar nyomon követte azoknak az ember; érintketeés legszélesebb rétegeibe való bejutása. Az egyéni szabadságból kifejlődő szabadkereskedelem % technikai fejlődés hatásával párosulva behálózza a közlekedés leskülönbözőbb eszközeivel a földisolyót és a levegőürt. A forgalom biztonságának megóvására és egységessé tételére nemzetközi közisazsatási uniók keletkeznek. — Nemzetközi szerződések jönnek létre, amelyekben az államok kötelessésüknek ismerik el az emberi ioeok tiszteletbentartását és védelrriét. Világszerte mozgalmak indulnak mes a tudománvos társaságokban, hogy meghatározzák az esvén jósait. Néhlánv példa a sok alapos munkálat közül: 1. Alejandro Alvarez délamerikai tudósnak a világháború végén az JnsUlut américain de droit International elé terjesztett tervezete: „Az ember alapjogai, amelyeket minden egyén minden állam területén élvez és amelyek az esész élő nemzetközi jognak alapját képezik (. . . bases fondamentales du droit international), a következők: 1. §. A tulajdon sérthete'tlensiége. Senki sem űzhető el vagyonából, vagy bármilyen más vagyoni természetű jogából törvényesen hozott bírói ítélet nélkül. 2. § Beléphet a föld területének bármely részére mindenki és ha ott az érvényben tevő jogszabályokat tiszteletben tartja, szabadon lakhatik. Onnan tehát ki nem űzhető, sem ki nem költöztethető. 3. §. A gyülekezés és bizonyos megengedett célokra való egyesülés joga. 4. §. Sajtószabadság. 5. §. Lelkiismereti szabadság. 6. §. Vallásszabadság. 7. §. A kereskedés, hajózás, ipar szabadsága minden állam törvényes rendelkezéseinek határain belül. 8. §. Idegenek felett semmiféle bírósás nem ítélkezhetik másképen, mint azok a bíróságok, amelyeket illetékesleknek ismer el ama állam törvénye, amelyben az illető állandó lakóhellyel bír. 9. §. Elítélni valakit csakis törvényes eljárással és a szóbanforgó ügy alkalmazásánál, telhlát már előzetesen, kihirdetett törvény erejénél fogva lehet. 2. Nicolas Politis, a kiváló görög nemzetközi jogász „Nouvelles tendences du droit international" cimű munkájában a következő tárgyakra vonatkozólag látja szükségesnek a nemzetközi közisazsatási iosrban a nemzetközi tiszteletet léta védelmet: Emberi élet. szabadság, esészsiéjgj, munka, család és egyén szellemi és erkölcsi fejlődése. A vázoltak alapián kezd kibontakozni előttünk az a hatalmas terület, amelyet nemzetközi közigazgatási jog néven nevez a tudomány és amely voltaképen n&m más. mint azon nagy fizikai, szellemi és erkölcs'/ érdekek kollektív védelmét biztosítani hivatott szervezet, amelit érdekeknek megóvása eddig a világ humanistáinak — nemesen orondolkodó tudósoknak, művészeknek, királyoknak, polgároknak — képezte feladatát. A humanizmus tiszteletreméltó, nemes emberi mozsalom. — a nem zetközj közigazgatási jog nagy írók — humanisták — kezdeményezésére a nagy tömések által létrehozott élő tételes jog. Hatását, eredményeit mindnyájan érezzük; működésével lépten-nyomon találkozunk. A kalózok eltűntek a, tenserekről. a rabszolgakereskedelem is kiveszőben van, — a spanyol polgárháborúban működik az embermentő Vörös Kereszt, — leveleinket a posta akadálytalanul kézbesíti magyar bélyeggel a világ minden részébe, eladósodott állam vasúti kocsiiait a hitelező állam nem foslalja le, az [éterben két rádióállomás nem működik ugyanazon a hullámsávon, rádiónkon naponta halljuk a nemzetközi vjzjelzö szolgálat jelentésiéit, — mindezek olyan tények, amelyeket a nemzetközi ios Ihloz létre; mindezekben anélkül, hogy észrevennők a nemzetközi jog él. lüktet. íme: előttünk áll élő valósálsiként a nemzetközi jog, amelyet háborúk után szereltnek eltemetni és amelynek említésekor sokan més ma is legyintenek kezükkel — Népszövetségre, Abessziniára, Locarnóra gondolva. Hogy még világosabb fogalmunk legyen, mit foglal magában e'z az élő, valóságos nemzetközi jog: a nemzetközi közigazgatási jog, a következőkben részletesen felsorolom azokat a kérdéseket, amelyeknek szabályozására az kiterjed. 7. Emberi élet védelme. Békében: 1. Tengeri rablás; 2. Kalózkodás; 3. A nyilt tenger veszedelmei; 4. Bennszülöttek védelme; 5. Szegényvédelem. Háborúban: 1. Tengeralattjárók; 2. Mérges gázak; 3. Polgári lakosság védelme: 4. Semlegesek és nem küzdő felek védelme a tenseren; 5. Küzdő félek védelme sebesülés, mérgezés esetén. Vörös Kereszt. II. Az emberi szabadság védelme: 1. Rabszolgakeresekedelem, rabszolgasás: 2. Kulikereskedelem; 3. Leány, > asszony, gyermekkereskedelem; 4. Vallás; érdekek védelme: 5. Faji, nyelvi, vallási, nemzetiségi kisebbségek védelme. 777. A közegészség védelme: 1. Fertőző betessések ellen: 2. Szenvedések ellen. Béke Vörös Kereszt; 3. Alkoholkereskedelem; 4. Ópium-, morfium-, kokainkereskedelem: 5. Fehérfoszfor alkalmazása; 6. Mérges gyógyszerek rendelésének szabálvozása. IV. Az emberi munkaerő védelme: 1. A munkaidő szabályozása; 2. Éjjeli munka, nők, gyermekek munkája; 3. Munkások korhatára; 16