Duna népe, 1937 (3. évfolyam, 4, 6, 10, 11. szám)

1937 / 4. szám - A humanizmus gondolata a nemzetközi jogban

4. Terhes munkásnők' védelme; 5. Munkaközvetítés nemzetközi megszervezése; 6. Munkásbiztosítás. V. Emberi termékek és javak védelme: 1. Gazdasági javak és termékek védelme; a) ipari tulajdon Védelme; b) gazdaságvédelem; c) termelés szabályozása. 2. Szellemi, művészeti termelés védelme: a) szellemi, művészeti tulajdon b) tudományos törekvések fejlesztése (p. o. geodézia, meteorológia) ; c) Szellemi Együttműköd é? Szervezete; d) pornográf közlemények elleni küzdelem. VI. Gazdasági érdekeket szabályozó szerződések: 1. Vámszerződések; 2. Kereskedelmi és hajózási szerződések; 3. Pénzérem, mérték, súly egységesítése; 4. Mezőgazdasági érdekek Védelme, (phyloxera, Ivasznos madarak, halászat); 5. Egységes kereskedelmi statisztika és vámrendelkezések nyilvántartása. VII. A közlekedési érdekek nemzetközi szabályozása: 1. Vasúti szerződések; 2. Közúti közlekedés; 3. Automobil és légi közlekedés; 4. Tengeri- és folyamhajózás, nemzetközi, folyók és csatornák; 5. Tengeri és szárazföldi jelek egységesítése; 6. Világposta Egyesület; 7. Egyetemes nemzetközi távíró egyesület; 8. Tengeralatti kábelek nemzetközi védelme; 9. Rádióvilágiegyezmény; 10. Utlevélrendszer. VIII. A közigazgatási jogba tartozó egyes kérdések: p. o. a kétszeres adóztatás elleni védekezés. 7X. Perjogba tartozó egyes kérdések: p. o. polgári jogsegély, Vegyes Döntőbíróságok ítéleteinek végrehajtása. X. Büntetőjogba tartozó egyes kérdések: 1. Csempészés nemzetközi elnyomása; 2. Pénzhamisítás nemzetközi elnyomása; 3. Terrorcselekmények nemzetközi elnyomása; 4. Kiadatási ügyek. XI, Magánjogba tartozó ügyek: 1. Konzuli szerződések; 2. Gyámság, kiskorúság, házasságkötés, válás kérdései; 3. Váltójog egységesítés^; 4. Magánjog egységesítése. Ha a nemzetközi közigazgatási jog hatalmas anyagán így áttekintünk, alig találunk benne olyan Tészt, amelyek szabályozása nem lenne a tökéleteshez közel, amennyire azt korunk gazdasági helyzete megengedi. Ha mégis van olyan rész (itt (elsősorban a nemzeti kisebbségek védelmére gondolunk). amelyben a jogi rendezés egészen kezdetleges, ott ismét csak a politika leiszközeit látjuk meg a háttérben. Az az állandó kemény Hadjárat amelyet egyes kisantantállamok, a legfőképpen pedig Románia a magyar kisebbségek ellen folytat, a pozitív nemzetközi jognak legdurvább megsértése, amely a történelem folyamán példátlanul áll, de nem találja meg párját a ma uralmon lévő (jogrendlSizer más részében siem. Szomorúan látjuk ebben az esetben is, hogy még a nemzetközi közigazgatási jognak is van olyan része, amely eljárási szabályaiban szorosan kapcsolódik államok politikai jellegű szervezeteihez. (Nemzeteik Szövetsége Tanácsa seb.) s így a felmerült vitás kérdések megoldás Ihelyett a poltika kátyúiba süllyednek. Hogy itt is a jogeszme tudjon győzedelmeskedni, ahhoz a kisebbségi petieiós eljárás reformjára van szükség. Sok még a nehézség a nemzetközi élet kérdéseinek megoldása körül. De hiszen a fejlődés útján mindig mindenütt akadályokkal kell megküzdeni. A legfontosabb tény, amit megállapíthatunk az, hogy a fejlődés megindult és mi annak útján már rajta vagyunk. Néhány politikumból eredő kivételtől eltekintve, az egyén érdekei a nemzetközi életben már biztosítottak. Azoknak megoldását éppen a Nemzetek Szövetsége, különben politikai, jellegű szervezete, szorgalmazza. Ha ebből a szempontból nézzük a genfi intézményt, úgy kétségtelenül meg kell látnunk annak világtörténelmi jlen tőségét: A Nemzetek Szövetsége a nemzetközi közigazgatás kérdéseinek központi irányításával rövid néhány év alatt betetőzte a nemzetközi jog fejlődésének első hatalmas fázisát. E néhány rövid fejtegetés kapcsán talán sikerült bemutatni, hogyan különül el az igazi nemzetközi jog attól, ami külpolitika — az államok tényleges hatalmi helyzetének pillanatfelvétele. Ez a disciplina a nemzetközi jognak igen erős konkurrense. A maga szívó csápjaival igyekszik behatolni a jogi berkeibe, mind több és több helyet foglalva ott le magának. Ha államok között viszály merül fel, úgy annak politikai megoldást keresnek. Az arbitrázs gondolata, a jogszerűség eszméje, amely az államok világháború előtti politikai aléltságában utat talált e helyre magának, ma ismét teljesen háttérbe szorult. Megjelenése túlkorai volt; még nem jött el az ideje a jogi megoldásoknak. Kétségtelen, hogy a mai nemzetközi jognak legaktuálisabb' problémája a nemzetközi jog és külpolitika határvonalainak megvonása és a jogi uralom szűk határait látva-- — megindítani a harcot a politika kiszorítása ra. Tempódra labuntur ... Az idő egyhangúan pergő homokóráján gyorsan hullnak alá az évek ... A hatalmi téboly mérgét, amely beleette magát a kultur-emberiség államegyedeibe, lassan kipusztítja majd az ellenméreg! — vagy a második világháború, vagy valami csodálatos szellemi folyamat, — s ha a világ az ellenméreg hatása alatt a radikális beavatkozástól nem pusztul el, úgy úrrá lesz majd a „világ szuverénje", a nemzétközi jog az államok közötti életben isi, — hqgy azután később — a fejlődésnek még magasabb fokán, — létrejöjjön az a nagy államok közötti univerzális közösség, amelyről minden kor látnoki ereiű. vasrv talán csak nagy képzeletű (emberei álmodoztak és amely talán egyszer megvalósítja majd az emberiség boldogságát, „minden jog végső célját, igaz hivatását'1. Hámori László. Szolgálat A szociális érzelmű fiatal értelmiség' szemléje. „Uj emberek vagyunk és nem tudjuk csak a magunk életét élni, korunk, jövőnk szervesen összefügg mindazok sorsával és jövőjé. vei, kik velünk egy közösségben élnek ezeken a rögökön" írja előszavában a „Szolgálat" első száma. Keresik, ami összefűz mindenkit, s messzire száműzik mindazt, ami elválaszthat, Céljuk: a szolgálat, szolgálni a közösséget, de elsősorban a szociális helyzetüknél fogva arra legjobban rászorultakat. Péter Aladár dr. szerkeszti a „.Szolgálatot". Az igazi építő munka és szellemi felvilágosítás sokat kivánó őrhelyein igaz meleg barátsággal köszöntjük fiatal laptársunkat, a Szolgálatot. 17