Bűnügyi szemle, 1917-1918 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 1. szám - A tett-azonosságról

29 vádló kérdéseivel e részben épúgy kongruenseknek kell lenníők.) Kapcsolatos ezzel a tett-különbözésnek a vádelvtöl független szabálya: büntető ítélet tárgya csak olyan Lett lehet, mely nem azonos valamely korábban hozott jogerős ügydöntő határozat tárgyazta tettel. (Bp. 326. §. 1. p. 2. tétel); Megegyeznek azok a szabályok abban, hogy mind a kettő involválja az Ítéletben és a vádban megjelölt tettnek összehasonlítását annak megállapítása végett, hogy azonosok-e, vagy differálnak-e egymástól? De alkalmazásuknak eredménye a „tett" fogalmának különböző értelmezésétől függ. Küssner szerint: ,,ügy látszik, a ,,tett"-hez nem is fűzhető valamely határozott fogalom." Vargha Ferenc 1 rámutatott a határozatlanság okára is: szem elől tévesztik a különböző szempontokat. Más a „tett" lényege és értéke a történettudományban és más a büntetőjogban. Közönséges értelemben tett alatt valamely idő, hely, tárgy, mód és eszköz szerint meghatározott magatartást és annak eredményét értjük, — tehát a történeti jelenségeket. Megállhat-e a „tett" fogalmának ez az értelmezése a bűnvádi perjogban is? A törvény ezt a fogalmat nem határozza meg; miniszteri indokolása 5 szerint azért nem, mert a tettazonosság fogalma él ugyan, „mióta bűnvádi ítéletet hoznak, hisz ennek kérdésén fordul meg az itélethozás", de erre a kérdésre eddig, „habár az elmélet elsőrangú férfíai kísérelték meg a probléma megoldását, kielégítő általános formulában válaszolniok nem sikerült. A jogélet azonban nem várhat addig, mig a tudós spekulátio abstract szabályig tud emelkedni." Bizonyos direktívákat mégis nyújt az indokolás a biró számára. Ha a vádlottnak a vád tárgyává tett konkrét magatartását :! Ez nem a vádelvből folyik. Inquisitórius rendszer melleit is érvényesül, csakhogy ott az összehasonlítás nem az új vád és a régi ítélet, hanem a feljelentés és az ítélet között történik. Visszahat azonban a vádelvre anynyiban, hegy vád sem emelhető olyan Lett miatt, melynek tárgyában már jogerős ügydöntő határozatot hoztak. 1 Balogh—Edvi—Vargha: ,,A bűnvádi perrendtartás magyarázata" 2 kiadás II. kötet 435—443. lap. — Vargha Ferenc: „Non bis in idem." Magyar Igazságügy. 33. kötet. 5 Indokolás a magyar bűnvádi eljárás törvényjavaslatához. 410 lap.