Bűnügyi szemle, 1917-1918 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 1. szám - A tett-azonosságról

30 „másnak találja, mint ami vád tárgyává tétetett, azaz más akaratelhatározással, a vád tárgyává tett konkrét tényből helyre és időre különböző tettel áll szemben a biró, akkor már a tett nem azonos, következőleg ezt vád nélkül Ítélete tárgyává nem teheti,' — A súly itt az ,,akarat-elhatározás"-on van, mert ha csupán helyre vagy az időpontra különbözik: „nem szűnik meg a tett azonossága azért, mert a vádló a tett helyét és idejét, a sértett felet vagy a büntetendő cselekmény tárgyát helytelenül jelölte meg. Az sem szünteti meg a tettazonosságot, ha kitűnik, hogy az elkövetési mód más volt, pl. az ölés mérgezéssel és nem vízbefullasztással történt." Ha ezek szerint sem az idő, sem a hely, sem az elkövetés módja nem releváns része a tett fogalmának, mi hát annak a lényege? Aligha egyéb, mint aminek meggátlása a büntető jogszolgáltatás feladata. Amint a megtorlás célja sem az, hogy a vádlott a jövő tavasszal ne kövessen el büntettet Csepelen, hanem hogy sehol és semmikor se sértsen meg a büntető törvény által védett olyan jogérdeket, amilyet a múltban megtámadott s melyre nézve ennélfogva veszélyesnek bizonyult, — vádat sem azért emelünk, mert a tettes december 15-én gyújtotta fel valakinek a magtárát, hanem azért, mert felgyújtotta, akár decemberben, akár januárban; s nem azért kell megbüntetnünk, mert megfojtott, hanem mert megölt valakit, akár fojtogatással, akár Browning-revolverrel! Minden egyéb csak mellékkörülmény, aminek jogi értékelése a kvalifikálás körébe tartozikBüntető-perjogi értelemben tehát a tett: valamely konkrét jogérdeknek bűnvádi űton megtorolható, bármely módon történt megtámadása vagy veszélyeztetése. Ez a „tett" a vádbeli történeti tények lényege, a vádnak törzse és gyökere; a jogtalan támadás módja, eszközei és terjedelme csak az ágak, melyeket a biróság nemcsak szabadon nyesegethet, ha tűlnőttek a felismerhető igazság határán, hanem ojthat beléjük uj gályákat is, ha azok megfelelnek az anyatő természetének. Ha tehát az Ítéletben megállapított tényállás különbözik ugyan a vádbelitöl, de ugyanannak a konkrét jogérdeknek megsértését foglalja magában, amelynek valamely módon való meg-