Bűnügyi szemle, 1917-1918 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 1. szám - A visszaható erő az anyagi büntetőjogban

20 bott a szóban ievő bűncselekményre. 1860. május 1-én Piemontban új BiK. lépett életbe, mely a kettős házasságot sokkal enyhébb büntetési nemmel, relegatióval büntette. De ítélethozatal előtt 6avoya Franciaországhoz csatoltatott 11860. március 24-énJ és azon évi június 14-en a trancia Code uralma alá került, mely fegyházzal büntette a kettős Házasságot, h szerint a közbenső leg­enyhébb törvény (a relegatiót megállapító] összesen l',2 hóna­pig volt érvényben. A irancia biroság ezt alkalmazta és relega­tiora ítélte a vádlottat; de azzal a nenézséggel találkozott, hogy a irancia büntetési rendszer nem ismeri a relegatiót. Ortolan nem tudja, miképen estek túl a hatóságok ezen dilemmán; de a német Keicnsgericht hasonló eseicen, mikor a polgári rendű vádlottra a katonai BTK.-nek Arrest büntetését kellett volna alkalmazni, a melyet a polgári I5 1K. nem ismer, úgy segített magán, hogy az Arrestet a hozzá legközelebb álló riait büntetésre változtatta át.« (V. ö. magyar BiK. 14. §.) Ha ezek szerint a vissza nem hatás nem a jog logikájában, hanem közérzületi és célszerűségi tekintetekben találja megala­pozását, akkor annak vizsgálata, hogy a régi jogrendszerek ismerték-e a visszahatást vagy sem, a mi törvényhozónk elha­tározására nem igen lehet befolyással. Az a terjedelmes történeti és jogösszehasonlító kutatás tehát, melyet Angyal úr végzett és amelynek tudományos értékét nem lehet elég nagyra becsülni, a kérdés törvényhozási megoldásánál csak másodrendű jelen­tőségű. De a római jogot tárgyazó fejtegetéseire mégis meg kell jegyeznem annyit, hogy az általa idézett törvényhelyből (1. 7. Cod. 1. 14.) Savigny éppen ellenkező következtetésre jutott: arra, hogy a vissza nem hatás a római törvényhozásnak ősi szabálya." Van olyan felfogás is, a mely a visszahatás elvi kérdésé­nek megoldásánál különbséget tesz a szerint, a mint a törvény a bíróhoz vagy a tetteshez intézettnek tekintetik. Úgy érvelnek, hogy a törvény, ha a bíróhoz intézett utasításnak vétetik, szük­ségképen visszahat, mert a biró a létező jogot tartozik alkal­mazni, ha azonban a törvényben a tettesnek szóló tilalmat látunk, akkor csak a régi törvény lehet irányadó, mert a tettes M Entschtidung, in Strafsachen 15. k. 3%. 1. *'u Savigny, System. 8. k. 394. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom