Bűnügyi szemle, 1917-1918 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 9. szám - A vétlenség, mint a jogtalanság kizártságának ismérve

Könnyen érthető tínát, na a büntetőjog sokszor felcseréli a vétlen és a véletlen cselekményt, mint olyat, amelyet a tettes előre nem látott, sőt előre sem láthatott. Amennyiben azonban valamely cselekménynek a büntetőjogi szempontú elbirálásáról beszélünk, a vétlenség kifejezése szer2ncsésebb, mert szűkebbre fogott utalásával megjelöli, hogy a tettesnek mennyiben (azaz egyáltalában nem) irható terhére a cselekmény s igy a büntethetőség jogalapja: ho^y a cselekmény a tettes hátrányára róható (Vorwerfbarkeit), hiányzik.1 A vétlenség általában kizárja a jogtalanságot. De ez csak a büntetőjcg szempontból jelenti azt, hogy a joghátrány alkalmazását is kizárja, meri itt a jogtalanság kizártsága a bűncselekmény megállapítását is megszünteti. A magánjogban már a jogtalanság kizártsága a vétlenségééi kapcsolatban sem jelenti (és pedig részben sem) a joghátrány kizártságát is, hiszen jogos magatartásokból is származhatnak kárkötelmek, A kérdés büntetőjogi része sokkal egyszerűbb, világosabb és közvetlenebb, mint a magánjogi oldala, amelyről különösen itt mondhatjuk el, hogy komplikált, differenciálatlan, homályos vonásai folytán forrása a kártérítés tanából ismert s realitáismentes u. n. mélyen szántó és magasan röpkedő fílozofémáknak (igy a vétkességi és okozatossági elméletek körül felmerült véleményeknek). A büntetőjogban a vétlenségnek a jogtalanságot, megszüntető vonása már csupán a részletkérdésekben kivánja a teljes tisztázódást. Erre legutóbb Angyal Pál hivta fel a figyelmet a Büntető Jog Tára1' egy utóbbi (1918. febr. 1.) számában, ahol a vétlenség ismérvét a szükségállapottal kapcsolatban fejtegette, amely büntetőjogi alakzat kétségtelenül a legalkalmasabb a kérdés elbírálására. Szerinte a szükségállapot nem származott vétlenül akkor, ha ,,a helyzetet veszélyessé tevő körülménynek szándékos vagy gondatlan előidézése azzal a reális vagy potenciális tudattal, hogy a menekülés csak büncselakmény során lehetséges" történt. Fontos itt kiemelni azt is, hogy a jogos érdekek összeütközését 1 Frank: Über den Aufbau des Schuldbegriffs. 11.: „Schuld is Vorwerfbarkeit . . . schuldhafteí Handeln ist vorwerfbares Handeln ... schuld haftes Verhalten ist vorwerfbares Verhalten". » 70. kötet. 1918. 129. 1 • ••' ! ••• •• .3