Bűnügyi szemle, 1917-1918 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 9. szám - A házasság büntetőjogi védelmének kérdéséhez

306 sértek, mint a bűnösei ekm ínnyé minőcüiés előfeltételeit nélkülöző tényálladéknak poenalizálása helyt nem foghat. Másként alakul azonban a helyzet akkor, ha a férfi a házassági ígérettel, vagy az eljegyzés megkötésével megtévesztve, reáveszi a nőt arra, hogy vele házasságon kivül nemileg közösüljön, s valamint ha ennek folytán a nő teherbe esett. Az eljegyzés ezzel nem csupán ethikai, hanem egyúttal biológiai kapcsolattá vált, amely ugyan nélkülözi a jog szankcióját, azonban ennek hijján mindazon egyéb elemeket felöleli, amelyek a formaszerinti házasságban ténylegesen szerepelnek, (1. a Buday által említett hármas integrációt) a viszony tehát sokkal bensőbb, s következményeiben jelentőségteljesebb; amihez ha hozzáveszem, hogy ezen esetben a népesség szaporodásához fűződő társadalmi érdek si is evidenssé vált, sőt ha a nő már teherbe esett, ehhez hozzá járul az utódokról való gondoskodás -— közvetve társadalmi érdeket képező — követelménye, végül a női tisztesség, mint társadalmilag védelemben részesített jogtárgy, amelynek megejtése, mint ezen jogtárgy sérelme, kapcsolatban az előbb említett érdekek sérelmével szerintem —- nem csak indokolják, hanem — az ezzel kapcsolatos elhatározások alaposabb megfontoltaíása végett — egyenesen szükségessé teszik a büntetőjogi védelmet, s a vonatkozó tényállás poenalizálását. Igaz — ellenem vethetni — hogy 2zen cselekmények alapja a nő hozzájárulása, azonban épen ez az akarati elhatározás oly képzet folytán fakadt, amely kívülről eszközölt megtévesztő behatás által keletkezett. S ha — csak hasonszerüség kedvéért említem — átlagban azonos tényállás mellett a társadalom a vagyoni javakban 2lőidézett megkárosítást17 büntetni szükségesnek tartja, úgy még fokozottabb mértékben forog fenn ennek szükségessége az erkölcsi javakkal szemben. Ezen kivül ily esetben meg kell adni a jogot a nőnek ahhoz, hogy kétségtelenül szenvedett erkölcsi kára fejében megfelelő kárpótlást követelhessen. (Ideáik. kár).1'' Ezek alapján — dr. Buday javaslatával szemben, illetve 17 Bn. 50. §. 19 A svájci ptk. 28. cikke az esetben vagyoni kár kimutatása nélkül is jogot ad megfelelő pénzbeli kárpótláshoz. A német ptk. 1300 és 1299. §§-a hasonlóan7.