Bűnügyi szemle, 1917-1918 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 8. szám - A HVM. 16. §. 1. bekezdésének értelmezése. [1.r.]

276 vényszék Ítéleteit a BP. 384. §-ának 4. pontjában foglalt semmi ségi ok alapján semmisítette meg. Hatoljunk azonban csak jobban a dolog mélyére; lássuk, hogy a kár. Curiának a fentiek szerint helyesnek látszó ez az álláspontja valóban helyes-e? I. Fölöshgesnek tartom e helyen bővebben fejtegetni, hogy tételes büntetőjogunk szellemében hatásköri különbségről csak a különböző nemű biróságok és a bíróságok különböző nemű szervei között lehet csupán szó, t. í. ugyanazon bíróság, vagy ugyanazon szerv hatáskörében differentiálódás fel sem tételezhető, mivel a hatáskör, — fogalmi tartalmából következőleg, csak egységes lehet. Éppen ezért, ha azt akarjuk megállapítani, hogy a kir. törvényszéknek három tagból alakított és 5 tagból alakított főtárgyalási tanácsai között van-e hatásköri különbség: ezt legegyszerűbben ugy tehetjük meg, ha azt vizsgáljuk, hogy azok egymástól különböző nemű biróságok, vagy bírósági szervek-e, azaz, hogy a HVM. 16. §-ának 1. bekezdése az öttagú tanács felállítása által a háromtagú főtárgyalási tanácstói különböző ujnemü bíróságot, vagy uj nemű szervet létesitett-e? a) A HVM. 16. §-a 1. bekezdésének azon rendelkezése, hogy ,,a kir. törvényszéknek öt tagból alakított tanácsa előtt kell megtartani a főtárgyalási", a szóhasználat tekintetében teljesen egybehangzik az Él. t. 15. §-ának első sorával t. L, hogy ,,esküdtbiróságok előtt tartandó meg a főtárgyalás", mely kitételnek hatásköri intézkedés jellegében már kételkedni nem lehet. A HVM. 16. §-ának 1. bekezdésével szoros összefüggésben álló 2. bekezdésében foglalt azon rendelkezés is, hogy ,,a kir. törvényszék ítélete ellen semmiségi panasznak van helye, mely felől a kir. Curia határoz", egybehangzik a BP. 426. §-ában foglalt rendelkezéssel, hogy t. i. az 2sküdtbiróság ítélete ellen semmiségi panasznak van helye a kir. Curiához. A HVM. 16. §-ának 1. és 2. bekezdésében foglalt ezen rendelkezések egymássali összefüggésükben és egymás által támogatva alkalmasak lehetnek annak a látszatnak a felkeltésére, mintha a törvényhozó ezen intézkedéseivel az esküdtszék mintájára a törvényszékével azonos előkészítő eljárás (BP. 337. §. 3. bek.) mellett, attól azonban az ítélkezési szakban különböző