Bűnügyi szemle, 1917-1918 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 1. szám - A visszaható erő az anyagi büntetőjogban

10 Nem csoda hát, hogy az újabb törvényhozás, bár korlátolt mértékben, enyhíti ezt a vélelmet és kezd tágabb tért nyitni az ignorantia juris kifogásának."' És ezzel áttérhetek a visszahatás kérdéséről tüzetesebben szóló észrevételeimre. II. A fentebb megjelölt kettős szabályhoz (u. i. a törvényhozói akarat kijelentéséhez és a publicatióhoz) kapcsolódik az a harmadik tétel, a mellyel most foglalkozunk: a lex non retroagit szabálya. Az új törvény is feltétlen érvényű, a régi törvény nem korlátozza az újnak hatályát és ez sem logikailag, sem tényleg nincs elzárva attól, hogy a létrejötte előtti tényekre is kiterjedőnek nyilvánítsa magát. Törvény nélkül nincs bűncselekmény, de a törvény korlátlanul tulajdoníthat jogi jelentőséget a tényeknek, tekintet nélkül arra, hogy mikor keletkeztek. A nullum erimen sine lege elvéből tehát nem következik a vissza nem hatás; az utóbbi csak associált szabálya az előbbinek. Tanulságos példa erre nézve a BTK. 1. §-a. E szakasz első pontja a nullum erimen sine lege elvét mondja ki, a nélkül, hogy a visszahatást kifejezetten kizárná; második bekezdése a büntetésre nézve ugyanazt az elvet jelenti ki, de itt már kimondja a visszahatás tilalmát („elkövetése előtt"). Ha a visszahatás dolgában logikai összefüggés volna a két tétel között, akkor korrekt fogalmazás szerint a tilalmat a §. mindkét pontjában ki kellett volna mondani vagy mindakettőben mellőzni kellett volna. Betű szerinti értelmezése mellett tehát törvényünket úgy lehetne magyarázni, hogy büntethetünk oly cselekménvt is, mely a régi törvény alatt büntetendő nem volt, csakhogy a kódex büntetésével. A törvény 2. §-a erre az esetre nem találna, -' A német háborús törvényhozás, mely mennyiség és bonyodalmasság tekintetében vetekedik a mienkkel, úgy hogy az alkalmi szabályok ismerete majdnem physikai lehetetlenség, megszülte a szövetségtanácsnak 1917-ben kelt rendeletét( mely szerint a háborús rendeletekbe ütköző cselekményeknél hely adatik a vétlen nem tudás kifogásának, még pedig visszaható erővel (Liszt-féle Ztschr. 38. k. 343. 1.). A rendeletet közli Dr. Gergely Bertalan, az Ügyvédek Lapja 1917. évi 38. számában. Hasonló decrelumot közöl Ortolan (No. 388. 1. jegyzet) a francia Gouvernement de la défense nationale részéről ebben 3 napi kíméleti idő engedtetik, melyen belül helye van az ignorantia juris mentségének.