Bűnügyi szemle, 1917-1918 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 1. szám - A visszaható erő az anyagi büntetőjogban

7 Úgy látszik mégis, mintha Angyal úr hinne az alkotmányjogi kijelentések varázserejében. Munkája 25. lapján ugyanis a porosz Landrechtnek a visszahatást kizáró rendelkezéséről szólva, azt jegyzi meg, hogy ezt a tilalmat „sohasem magyarázták alkotmányjogi tételként, azaz úgy, mintha a visszaható erőnek kizárása a törvényhozó kezeit kötné". Ha, mint láttuk, a törvényhozó hatalmának jogi korlátai nincsenek, akkor az a körülmény, hogy a porosz Landrecht szabálya alkotmányjogi tétel-e vagy köztörvényi intézkedés, a visszaható erőnek törvényhozási kimondására befolyással nem lehetett. Ezek szerint az a kérdés, hogy az anyagi büntetőjog a közjog körébe tartozik-e vagy sem, a mi problémánk megoldásánál döntő szereppel nem bírhat. Ha a visszaható erő tekintetében tilalom áll fenn a közjogban, az egyaránt kihat a köz-, magán- és a büntetőjog terére. Ha tehát el is fogadjuk, hogy a büntetőjog ,,közjogias jellegű matéria", a milyennek Angyal úr nevezi (66. 1.), akkor ebből, szerintünk, legfeljebb az következik, hogy még inkább alá van vetve a mindenkori államigények szerinti módosulásoknak és annál szabadabban rendelheti, hogy az előbbi tények is az új szabály szerint Ítéltessenek meg. Savigny a locus regit actum szabálya mellé felállítja a tempus regit actum szabályát.1" Ha ez a szabály valahol elvitázhatatlan, az bizonyára a magánjog területe. És mégis még a kötelmi jogban is találkozunk visszaható intézkedésekkel. így az 1871 : VIII. t.-c. 4. §-a, valamint az 1883 : XXV. t.-c. 21. §-a tiltják az előbbi törvény uralma alatt jogosan kikötött uzsorakamat birói megítélését. Volt-e, a ki ezt helytelennek tartotta? Nem hiszem; mert az uzsorás ellenszolgáltatásnak a későbbi tilalom idején való behajtása perpctuálta volna azt az állapotot, a melyet az időközben más meggyőződésre jutott törvényhozói nézet károsnak ismert fel. Tudtommal nem is volt e miatt oly feljajdulás, a milyennel ma a HVM. 24. §-ával szemben találkozunk. Ha immár jogpolitikai okokból néha még a magánjogban is elkerülhetetlen a visszahatás, még pedig in detrimentum, miért volna az kizárva a büntetőjogban — in favorem? Örökös érvényű szabályok tehát nincsenek sem a tudományban, sem a törvényhozásban. Az, hogy valamely tétel a tudo« Savigny, System. VIII. k. 408. 1.