Bűnügyi szemle, 1915-1916 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1916 / 6. szám - A fiatalkorúak wittlichi fogháza a német büntetésvégrehajtás rendszerében. [1.r.]

238 jogi felfogás, melynek eredménye a büntetőjog közjogias jellegének felismerése lett, a hindu ősjogban ismeretlen. Ismeretlen volt ezenkívül az anyagi és az alaki jognak megkülönböztetése is. Az egész magán- és büntetőjogot a per keretébe állit ja be és az egyes címeket is mint a kereseti jogalapot tárgyalja. Cimet 18-at sorol fel. E cimek közül 12 főleg magánjogi, 6 pedig főleg büntetőjogi intézkedéseket (deliktumok) tartalmaz. Ez utóbbiak: a tettlegesség, a becsületsértés, a lopás, az erőszak, a házasságtörés és a játék és fogadás. A magánjogi szabályok azonban sok büntetőjogi, a büntetőjogiak pedig sok magánjogi vonatkozással vannak átszőve. Részletesen ezeket ezen ismertetés keretében nem tárgyalhatjuk, s nem foglalkozhatunk a kasztrendszer sajátosságaiból magyarázható kivételes büntetőjogi állapottal sem, melyben a brahmanok osztálya részesült. Nem mulaszthatjuk el azonban annak — mint jellemző sajátosságnak — a felemlitést, hogy a kódex kerülni törekszik a fogalommeghatározásokat. Természetes, hogy a mai tételes büntetőjogban értékesíthető elveket, gondolatokat Manu törvényeiben egyáltalában nem találunk, de ezért ezt a munkát gyönyörrel forgathatják, akik egy — a mienkétől különböző — világnak már jórészt a múlt emlékei közé tartozó intézményeit mint jogtörténelmi értékeket meg tudják becsülni. S mert ezek a munka magyaros, világos fordításának, a mű nagy tudással irt két bevezetésének és hangyaszorgalommal összegyűjtött becses jegyzeteinek olvasásával rendkívüli sok uj ismeretet szerezhetnek, ezért ugy az Erdélyi Múzeum-Egyesület jog- és társadalomtudományi szakosztályának mint a fordító: dr. Büchler Pálnak és a szerkesztő: dr. Bochkor Mihály, pozsonyi egyetemi tanárnak a legteljesebb elismeréssel kell adóznunk. (Kolozsvár.) Dr. Szitás Jenő, kir. járásbiró. BELFÖLDI LAPSZEMLE. A Jogtudományi Közlöny legutolsó számában a következő büntetőjogi érdekű cikkek jelentek meg: dr. Marton Géza: A vagyon elleni deliktumok rendszere a büntetőtörvénykönyvben (7. és 8. szám). Az Ügyvédek Lapja 6. számában dr. Mahler Sándor értekezik: Az uj pénzügyi büntetőeljárási rendelet és a fiatalkorúak cim alatt; a 8. számban dr. Bálás P. Elemér ir:A Hvm. judikaturájáról, anyagi halmazat és tettazonosság cimen. A Magyar Jogélet 6—8. számaiban figyelemreméltó cikkek: dr. Földvári Béla, Felfüggesztés és büntetőjogi elévülés (6. szám), dr. Ernyei Béla, Az uj jövedéki bűnvádi eljárás (7—8. szám); Farkas József, A Talmud az árdrágító visszaélések ellen (7. szám). A Rendőrségi Lapok-nak február havában megjelent számaiban dr. Thót László folytatja a Mohamedán jog alaptanai cimü tanulmányát (6 —8 .szám.) A Külügy-Hadügy cimü nagy gonddal szerkesztett folyóirat utolsó számai a következő büntetőjogi tanulmányokat hozza: ifj. Dombováry Géza, Nullum crímen seine lege, Névtelenül: A csapatok jogai ellenséges állam lakosságával szemben (6. szám); dr. Szentirmay Ödön, A katonai büntető-