Bűnügyi szemle, 1915-1916 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1916 / 6. szám - A fiatalkorúak wittlichi fogháza a német büntetésvégrehajtás rendszerében. [1.r.]

239 jog történeti fejlődésének megvilágítása (7—8. szám.) A Katholikus Gyermekvédelem f. évi januári számában figyelemreméltó cikk jelent meg Keményfy K. Dánieltől A háborús gyermekvédelem feladatairól (1. szám.) KÜLFÖLDI IRODALMI SZEMLE. Kríminálpolítika. 1. v. Hentig Hans „Strafrecht und Auslese eine Anwendung des Kausalgesetzes auf den rechtbrechenden Menschen" (Berlin, Springer, 1914., 236. 1.) cz. munkájában a kiválasztás törvényét alkalmazva a büntetőjogra, a kriminalitás elleni küzdelemnek uj rendszerét dolgozta ki. A büntetőjog céljául a társadalomellenes egyének kiküszöbölését jelöli meg, mi mellett azonban a büntetőjogi kiválasztás eszközeiül, bár igen szük körben a javítás célját szolgálókat is elismeri. Magának a kiküszöbölésnek eszközei között ismét megkülönbözteti azokat, a melyek a bűntettes egyén eliminálását célozzák és azokat, a melyek a kriminalitás tovább folytatódásának megakadályozására szolgálnak. Figyelembe veszi azokat a természeti tényezőket is, a melyek a kiválasztást büntetőjogi beavatkozás nélkül is előmozdítják, s viszont azokat a tényezőket is, a melyek a kiválasztási folyamatot hátráltatják. A büntetőjog átalakítására nézve végső célul a büntetőjognak biztonsági intézkedések rendszerévé való átalakítását tűzve ki, szerző a következő módozatokat jelöli meg, Dogmatikai tekintetben a kísérletet egyenlőértéküvé tenné a befejezett bűncselekménnyel, szintúgy egyenlősítené a részvétel különböző formáit, a felbúj tás kísérletét pedig büntetendővé tenné. A büntettessél szemben alkalmazható intézkedések tekintetében elvül kimondja a határozatlan tartamú büntetések és a feltételes elitélés behozatalát. Ezzel összefüggnek perjogi reformjavaslatai, melyekben érdekes uj gondolattal találkozunk. Lényegük a tettbiróság elkülönítése az intézkedést alkalmazó bíróságtól, mely utóbbinak feladata a biztonsági redszabályt kiválasztani és annak végrehajtásában közreműködni. A végrehajtás tehát nem közigazgatási működés volna, hanem birói szerveknek bírósági eljárás formái között végbemenő funkciója. A büntetés végrehajtásának tartalma tekintetében a magánelzárástól idegenkedik és az elitéltnek szociális egyénné való nevelését tartja kívánatosnak. 2. Széleskörben megvitatott problémához szól hozzá Oetker a Gerichtssaal LXXXIV. k. 1—13. lapján „Abtreibung bei Schwangerschaft in Folge erlittener Notzucht" cimen, a magzatelhajtásnak azt az esetét tárgyalva midőn a magzat keletkezését ellenséges katona merénylete okozta. Bár nagymértékben méltánylást érdemlőnek ismeri el a magzatelhajtásnak azt a motívumát, hogy a tettes nő az akarata ellenére ráerőszakolt magzattól akar megszabadulni, a kinek nemzője iránt csak gyűlöletet tud érezni, a fennálló törvény szempontjából nem tud a vádlott felmentését eredményező olyan okot találni, a mely magában a magzat nemzésének erőszakosságában vagy épen a nemző külellenségi