Bűnügyi szemle, 1915-1916 (4. évfolyam, 1-10. szám)
1915 / 2. szám - A BTK 260. §-ánál enyhébb törvény-e az 1914:XLI. t.-c. 20. §-a
65 nak kell lennie a BP. 267., 268. §-ában foglalt határozatok meghozataláig. Ezek után állitom, hogy a diskusió tárgyává tett fenti vádtanácsi határozat mindenben megfelel az általam fentebb részletesen magyarázott törvényes feltételeknek, s mint ilyen határozat, a gyakorlati jogszolgáltatás terén feltétlenül követendő is. A BTK. 260. §-ánál enyhébb törvény-e az J9J4:XLI. t.-c. 20. §-a? Irta: Dr. DESZKÁSY LAJOS, soproni kír. alügyész. Ezen cim alatt a Bűnügyi Szemle 1915. évi április hó 1-én kiadott számában kérdés tétetett fel a két idézett törvényszakasz intézkedéseinek enyhébbsége felöl s a kérdést felvető cikkíró a régi törvényt tartotta minden tekintetben enyhébbnek. A kérdéshez a BSz. 1915. évi július 15-iki számában hozzászólva, azon véleményemnek adtam kifejezést, hogy nem lehet abstracto ezt megállapítani, hanem esetenkínt kell a bírónak és ügyésznek, — a gyakorlat embereinek abban a kérdésben dönteniök, hogy adott esetben melyik törvényt kell mint enyhébbet alkalmazni. —• Felvetettem azt a kérdést, hogy — habár tényálladéki elem és büntetési tétel szempontjából a BTK. 260. §ának rendelkezései feltétlenül enyhébbek, — perjogi szempontból lehetne-e a régi törvényt enyhébbnek tartani? A két törvény rendelkezéseinek összevetéséből arra jutottam, — hogy ha a hatóság előtti rágalmazást közhivatalnok sérelmére követték ed: akkor az 1914. évi XLI. t.-c. rendelkezései enyhébbek, mint a BTK. idevágó szabályai, mert az uj törvény 21. §-a szerint a hatóság előtti rágalmazás akkor is magáninditványra (és sohasem felhatalmazásra, hivatalból) üldözendő, míg a BTK. 270. §-ának 2. pontja szerint ebben az esetben hivatalból kellett az eljárást megindítani. Nem az a gondolatmenet vezetett engem ezen álláspontom megindokolásánál, — mint a kérdést először felvető cikkíró a Bűnügyi Szemle 1915. évi október 15-iki számában véli, — hogy az uj törvény járásbirósági hatáskörbe utasítja a hatóság előtti rágalmazás minden esetét, — mert ez igazán lényegtelen és helyt