Bűnügyi szemle, 1915-1916 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 2. szám - Az alszállító büntetőjogi felelőssége. 1915:XIX. t.-c. 6.§

45 imént jelzett jogi természetéből következik. Ha a fegyveres erö nem az ország védelmére volna hivatva, ha nem a legfontosabb életfentartó szerve volna az államnak a hadsereg, akkor az annak érdekében kötött szerződések nem teljesítéséből nem is lehetne delíktumot megállapítani. Ép ugy nem, mintha az igazságügyi vagy belügyi kormányzás érdekében kötött szerződés megszegé­séről volna szó. Ezen esetekben ugyanis ki van zárva a lehetősége annak, hogy a szerződésszegés akár az igazságügyi, akár a bel­ügyi kormányzást — részben, vagy egészben — megakadályozza, vagy legalább is megnehezítse. Ehhez járul az, hogy az ország belügyi igazgatása legfeljebb késedelmet szenved a szerződés­szegéssel, de az állam életét s annak életműködését az nem érinti. Ellenben a fegyveres erő kárára elkövetett szerződésszegés nem ily természetű. A szerződésszegésben levő magánjogi elem telje­sen eltörpül, s hogy ugy fejezzem ki magamat, levezető csator­nájává lesz ama veszélynek, mely az államot a szerződésszegés folytán fenyegeti. Itt ugyanis, miután a fegyveres eiő érdekében kötött szerződésekről van szó, csakis oly szerződésszegéseket lehet érteni, melyek kausalitásának utolsó akkordja a fegyveres erő teljesítőképességének hátrányos befolyásolása volna mindig, ha a szerződésszegés hatása és okozati lefolyása teljesen lebo­nyolódnék. Könnyen érthető okokból nem alkothatott itt a tör­vényhozás anyagi bűncselekményeket, mert ahol az állam érde­kéről van szó, ott nemcsak a jogsérelmet, hanem a jogi érdekek veszélyeztetését is meg kell torolni. Minél fontosabb s minél na­gyobb köröket érintő bűncselekményről van szó, annál kevesebb kell a bevégzéshez, s a törvényhozó annál szélesebb körre tol­hatja ki a veszélyeztetés fogalmát. Talán legfontosabb a mai ka­tonai államszervezet mellett a fegyveres erdő érdeke, mert ennek teljesítőképességétől függ az állam léte, vagy nem léte; csaknem fontosabbak s gyakoriságuknál fogva mindenesetre veszedelme­sebbek az e körben elkövetett bűntettek a lázadásnál s hűtlen­ségnél; amiről ez a rettentő háború megtanította a törvényhozó testületeket és tisztességesen gondolkozó polgárokat. Bizonyos tehát, hogy a szerződésszegés eszköze ama ve­szélynek, mely a fegyveres erő valamely érdekét ezen a réven fenyegeti. Miután a törvény más állam elleni bűncselekményeknél az állam védett érdekét meghatározza, tehát egyénileg s fajilag meghatározott érdekek a védelem tárgyai, igy pl. a 126. és 144.

Next

/
Oldalképek
Tartalom