Bűnügyi szemle, 1915-1916 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 2. szám - Az alszállító büntetőjogi felelőssége. 1915:XIX. t.-c. 6.§

46 §-aiban, ahol legszembetűnőbb az érdek egyéni s faji meghatározása; miután a H. v. m. t. ilyen meghatározást nem tartalmaz, ebből következik, hogy a szállítási szerződések révén a törvény a fegyveres erőnek minden elképzelhető érdekét védi a veszélyeztetés ellen. Csak egyetlen egy megszoritás van a törvényben, az t. i., hogy a szerződésileg kikötött teljesítés a fegyveres erő részére szóljon. Miután a katonaság létesítése s egész szervezése az állam védelmére van alapítva, alig képzelhető olyan a katonaság részére kötött szerződés, mely a dolog természete szerint nem a fegyveres erő részére köttetett volna. Mindazonáltal az élet, mely a törvény legtökéletesebb magyarázója, bizonyára fel fog majd vetni olyan eseteket, melyekre azt fogjuk mondani, hogy a szerződés a katonaság részére van ugyan kötve, de nem a fegyveres erő érdekében. így pl., ha egy ezred bált vagy más ünnepélyt rendez, s ahhoz szükséges dolgok szállítása iránt az ezredparancsnok szerződést köt, szerződésszegés esetén ugy hiszem nem akad bíró, aki a H. v. m. alkalmazná, mert a teljesítés a fegyveres erő törvényes céljára (1912 : XXX. t.-c. 2., 3. §.) nem vonatkozik s azzal kapcsolatban nem áll. Összefoglalva már most az eddig kifejtetteket, megállapíthatjuk, hogy a H. v. m. védi a fegyveres erőnek minden érdekét a szerződésszegések körén belül. Miután pedig a fegyveres erő a monarchia védelmét szolgálja, a fegyveres erőnek egy összefoglalt érdeke van: teljesítőképessége, aminek föltélele minden irányú felszereltsége. A szerződésszegés ezen a ponton támadja meg a fegyveres erőt; tehát a büntetőjogi védelem tárgya végelemzésben a teljesítőképesség; közvetlenül pedig a fegyveres erő minden irányú és vonatkozású felszerelése. Láttuk, hogy a H. v, m. a fegyveres erő, tehát közvetve az állam érdekében nem anyagi, hanem veszélyeztető bűncselekményeket konstruált. Tehát a bevégzéshez az emiitett jogi érdek bármily távoli veszélyeztetése elegendő. Következik ez a törzsdelíktum (1. §.) szerkezetéből, s abból, hogy ahol a törvény közvetlen veszélyt kíván meg, azt félre nem érthető módon ki is fejezi, igy a 2. §. 3. p., 11. §. első bek. Ezek előre bocsátása után már most, miután feltártuk a H. v. m.-ben meghatározott bűncselekmények jogi természetét,