Bűnügyi szemle, 1915-1916 (4. évfolyam, 1-10. szám)
1915 / 1. szám - A gyorsított bűnvádi eljárás szerinti semmisségi panaszról. 9550/915. I. M. E. sz. rendelet 18. és 20. §-ok
2 kell megtartani. Ide tartoznak nevezetesen: a hadviselés érdekei ellen elkövetett bűncselekmények megtorlásáról szóló (Hvm.) törvény alá eső összes bűncselekmények; a BTK. 465., 467. és 470. §-aiba ütköző megvesztegetés; végül a büntető perrendtartás életbeléptetéséről szóló 1897:XXXIV. it-c. 15. §-ának I. 1., 2., 3., 4. és 17. pontjaiban emiitett bűncselekmények (felségsértés, király bántalmazása, hűtlenség, lázadás, megvesztegetés) miatt folyamatba tett ügyek. Ezekben az esetekben tehát a törvényszék Ítélete ellen nem telebbezésnek van helye, de semimíségi panasznak. A revízió pedig nem az itélő táblát illeti, de a Curiát. És eme jogorvoslati eszköz tekintetében általában a bűnvádi perrendtartásnak a semmiiségi panaszra vonatkozó rendelkezései nyernek alkalmazásit, azonban két nagy fontosságú eltéréssel. Nevezetesen: 1. A gyorsított eljárásban a semmiségi panasz a BP. 428. §-ának 1. bekezdésében emiitett okokon felül a büntetés súlyosbítása és enyhítése végett is használható (Gybp. 18. §. 2. bekezdés). 2. A Curia az ügyiratok alapján helyesbitheti a törvényszék Ítéletében foglalt ténymegállapítást, sőt amennyiben ezt szükségesnek tartja, az ítélet megsemmisítése nélkül bizonyitásfelvételt rendelhet el, s azt kiküldött utján foganatosíttatja (Gybp. 20. §. 1. és l. bek.). A gyorsított bűnvádi eljárás háborús jogalkotás. Nem rendeltetése, hogy maradandó helye legyen jogrendszerünkben. A háború végével érvénye önként megszűnik. Lehetséges azonban, hogy egyes intézményei maradandó nyomot fognak hagyni a magyar bűnvádi perjog fejlődésében. Lehetséges, hogy a leghatározottabban az ideiglenesség jellegével biró e szabályzat egy láncszemet fog alkotni jogfejlődésünkben. Legalább erre enged következtetni az, hogy létesít oly intézményeket, amelyek gondolata jogászkörökben már az előző években ismételten felmerült; olyan időben, amikor az elméket a békés idők rendes jogfejlődésének gondolata foglalkoztatta, és senki nem láthatta előre, hogy egy-egy jogász kedvenc reformgondolatát a háborús idők törvényalkotása egy csapásra valóra fogja váltani. Mert a semmiségi panasz, ugy ahogy azt a Gybp. kiépíti, valósit meg oly gondolatokat is, amelyek nem idegenek azok