Bűnügyi szemle, 1914-1915 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 2. szám - A becsületsértő cselekményekről. [3.r.]

79 keresésétől elriasszák. De ne feledjük, hogy ez csak a kifejezések miatt indított, a legszűkebb értelemben vett becsületsértési perekre nézve áll; mert hogy rágalmazás miatti vád esetében még a visszaéléstől való félelem sem tarthatja vissza a törvényhozót az exceptio veritatis nagy terjedelemben való engedélyezésétől, azt az indokolás kétségbe nem vonja és nem is vonhatja. A kódex rendszerének főhibája az volt, hogy nem a közérdeket vagy jogos magánérdeket tette az anyag domináló elemévé. Az állítás vagy kifejezés valósága mellett is csak az mentesítheti a közlést, ha nem kedvtelésből vagy éppen rosszakaratból történik, akármilyen igaz is. Legyen bár az állított tény miatt bűnvádi eljárás folyamatban, vagy mondotta legyen ki valónak; jogerős ítélet: még akkor sem lehet megengedni, hogy az minden dk vagy okszerű alkalom nélkül vagy éppen ártási szándékból felhordassék. Erről áll az a parancs, hogy az emberek ne torzsalkodjanak. Az ilyen visszaélések méltán voltak panasz tárgya, de éppoly méltó szemrehányást érdemel a judicatura is, mely a törvényt nem kezelte értelemszerűen. A kódex e gyámoltalan szavait: „kifejezést bizonyítani", — mindenképp úgy kellett volna magyarázni, hogy bizonyítás tárgyává csak oly kifejezést lehet tenni, amelynek használata bizonyos tények alapján jogosultnak mondható. Csak oly tényeket lehetett volna tehát bizonyíthatóknak venni, amelyekből a kifejezés syllogismus útján levezethető. A bírónak legelőbb is erről kellett volna meggyőződést alkotnia magának. Ahol a kifejezés természetes vagy szokásos értelme ezt a levezetést kizárja, ott a kódex helyes magyarázata szerint eddig is ki kellett volna zárni a bizonyítást. Akkor bizonyára nem emelkedett volna fel ,,a magistraturának és az ügyvédi karnak az ember- és társadalomismeretre méltán hivatkozó óvó és figyelmeztető" szava. E felszólalások alatt alighanem elsősorban Dr. Pollák Illés cikkét kell érteni,14 melyhez az itt tárgyalt kérdésben Dr. Degré Miklós is hozzájárult.15 A fejtegetés veleje az, hogy „amennyiben a becsületsértés nem tartalmaz valamely cselekvésre vagy mulasztásra való utalást, hanem csupán általános sértő vagy meg11 Jogállam 13. évf. 170. sk. 11. 15 U. o. 273. sk. 11.