Bűnügyi szemle, 1914-1915 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 2. szám - A becsületsértő cselekményekről. [3.r.]

78 kodik — a becsület patrimoniumában nem esik kár, mert azt már maga a becstelenség ténye megcsorbította; a fogyatékos becsületet pedig gazdagodásra felhasználni nem lehet. Itt tehát a valóság bebizonyosodásával elesik a kereset alapja. Ellenben a büntető perben, mely a sértő állítás vagy kifejezés okozta köz­veszély (a retorsio) elhárítását veszi célba, a tény valósága vagy valótlansága közömbös, mert a megtorlásra éppoly hajlandó lesz az, akiről valótlanságot mondanak, mint az, akit a valóság elő­adásával ingerelnek. A bűnperben tehát az exceptio verítatis sikerülte nem zárja ki a büntetendőséget. Ez az álláspont eminen­ter előtérbe helyezi a köz- és magánérdeket s ez némelyek sze­rint annyira megy, hogy a vádlott részén még az érdek fennfor­gása sem. feltétlenül szükséges, hanem elég, ha a tettest vala­mely ,,törvény szerint megengedett cél" bona fide vezérelte.11 A civilizált népek doctrínájának azt az általános tételét, hogy a valóságot, a fent megjelölt feltételek és korlátozások mellett kimondani szabad, egyenesen a feje tetejére állítja Fayer,12 aJki azt tanítja, hogy ,,a törvény nem valótlan állításo­kat és alaptalan meggyalázásokat tilt, hanem egyáltalában azt a tételt vallja, „hegy az emberek ne torzsalkodjanak egymás ellen". Megtoldja ezt azzal a kijelentéssel, hogy „ha való is az állítás, csak úgy szűnik meg a büntetlenség, ha a sértett fél a bizonyításba beleegyez." Ezt az utóbbi tételt a 263. §. világosan megcáfolja; hogy pedig az előbbi állítás egyenesen ellenmondás­ban van a fides veri mélyen erkölcsös szabályával, bővebb bi­zonyításra nem szorul.13 Erre az álláspontra, mely tudtommal sem az elmélet­ben, sem a gyakorlatban számottevő visszhangra nem talált, hi­vatkozik az új törvény indokolása, midőn az exceptio verítatis új szabályozásának szükségét bizonyítja. Az egész idevágó ér­velésből csak azt az egy tételt lehet találónak elfogadni, hogy a becsületsértő kifejezések valóságának bizonyításával a kódex uralma alatt sok volt a visszaélés. Gyakran láttuk, hogy a 263. §-t csak arra használták, hogy a sértettet, régi dolgainak nyil­vánosság előtt feltárásával, még jobban boszantsák, jogainak 11 Lorbeer, i. m. 119. 1. 12 A magyar büntetőjog kézikönyve, 2, k. (1900.) 129, 1. 13 Részletesebben foglalkoztam Fayer tanításával egy régibb cikkem­ben az Ügyvédek Lapja 1895. évi 51. számában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom