Bűnügyi szemle, 1914-1915 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 2. szám - A becsületsértő cselekményekről. [3.r.]

78 kodik — a becsület patrimoniumában nem esik kár, mert azt már maga a becstelenség ténye megcsorbította; a fogyatékos becsületet pedig gazdagodásra felhasználni nem lehet. Itt tehát a valóság bebizonyosodásával elesik a kereset alapja. Ellenben a büntető perben, mely a sértő állítás vagy kifejezés okozta közveszély (a retorsio) elhárítását veszi célba, a tény valósága vagy valótlansága közömbös, mert a megtorlásra éppoly hajlandó lesz az, akiről valótlanságot mondanak, mint az, akit a valóság előadásával ingerelnek. A bűnperben tehát az exceptio verítatis sikerülte nem zárja ki a büntetendőséget. Ez az álláspont eminenter előtérbe helyezi a köz- és magánérdeket s ez némelyek szerint annyira megy, hogy a vádlott részén még az érdek fennforgása sem. feltétlenül szükséges, hanem elég, ha a tettest valamely ,,törvény szerint megengedett cél" bona fide vezérelte.11 A civilizált népek doctrínájának azt az általános tételét, hogy a valóságot, a fent megjelölt feltételek és korlátozások mellett kimondani szabad, egyenesen a feje tetejére állítja Fayer,12 aJki azt tanítja, hogy ,,a törvény nem valótlan állításokat és alaptalan meggyalázásokat tilt, hanem egyáltalában azt a tételt vallja, „hegy az emberek ne torzsalkodjanak egymás ellen". Megtoldja ezt azzal a kijelentéssel, hogy „ha való is az állítás, csak úgy szűnik meg a büntetlenség, ha a sértett fél a bizonyításba beleegyez." Ezt az utóbbi tételt a 263. §. világosan megcáfolja; hogy pedig az előbbi állítás egyenesen ellenmondásban van a fides veri mélyen erkölcsös szabályával, bővebb bizonyításra nem szorul.13 Erre az álláspontra, mely tudtommal sem az elméletben, sem a gyakorlatban számottevő visszhangra nem talált, hivatkozik az új törvény indokolása, midőn az exceptio verítatis új szabályozásának szükségét bizonyítja. Az egész idevágó érvelésből csak azt az egy tételt lehet találónak elfogadni, hogy a becsületsértő kifejezések valóságának bizonyításával a kódex uralma alatt sok volt a visszaélés. Gyakran láttuk, hogy a 263. §-t csak arra használták, hogy a sértettet, régi dolgainak nyilvánosság előtt feltárásával, még jobban boszantsák, jogainak 11 Lorbeer, i. m. 119. 1. 12 A magyar büntetőjog kézikönyve, 2, k. (1900.) 129, 1. 13 Részletesebben foglalkoztam Fayer tanításával egy régibb cikkemben az Ügyvédek Lapja 1895. évi 51. számában.