Bűnügyi szemle, 1914-1915 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 2. szám - A becsületsértő cselekményekről. [3.r.]

75 hogy állítása vagy kifejezése valóságához kétség nem fér. A vádlónak csak állítania kell (hogy a vádlott állítása nem való), de a vádlott nem érheti be ennek a tagadásával, neki állítania és ennélfogva bizonyítania kell az ellenkezőt. Vannak, akik e kivételes rendszabályt arra az elvre vezetik vissza, hogy csak az érintetlen becsület számíthat védelemre és hogy a megbecsülésre csak addig van igénye az embernek, míg az érdemetlenség nem bizonyul reá. E szempontból igazolja a bizonyítási teher rendszerellenes áthárítását Schwarze, azt fejtvén ki, hegy a valónak előadása nem sért jogot, nem büntetendő cselekmény, még akkor sem, ha hirrontó szándékból történik. Az exceptio veritatis tehát nem volna kivételes intézmény, hanem csak tagadás: az injuria tényálladéki elemének tagadása.2 Ez az érvelés azonban nem tünteti el a rendszabály anomáliáját, mert a valótlanság tagadása nem jelenti a valóság állítását, a törvény pedig erre kényszeríti a vádlottat. A lopással vádoltnak elég, ha az elvétel tényét tagadja, nem tartozik bizonyítani, hegy nem vagy nem ő vette el az idegen dolgot. Igaza van Bindingnek, aki az exceptio veritatis intézményét a bizonyítási rendszer anomáliái közé sorozza.3 Az exceptio veritatis tehát, az általános szabályok ellenére, nem a vádlottnak, hanem a vádlónak kedvez. A törvény a kétséges becsületet is védi, a vádlottat ügyszólván csak a sértett fél infámiája mentesiti. Hogy ez mily jelentős eltérés a büntetőjog általános elveitől, azt csak akkor fogjuk kellően méltathatni, ha más cselekményekre próbáljuk alkalmazni a kivételes szabályt. Kivánjuk-e a tolvajtól, hogy bizonyítsa, hogy a dolgot nem vette el, hogy más vette el, hogy az el sem vétetett? Kivánjuk-e az öléssel vádolt embertől, hogy bizonyítsa, hogy nem ölt, más ölt, ölés nem is történt? Kivánjuk-e a „közveszélyes munkakerülőtől" (pedig ezt ugyancsak külön rendszabályok alá helyeztük), annak bizonyítását, hogy nem kéjnővel, hanem talán (risum teneatís!) tisztességes nővel tartatja magát? Miként a becsületsértő cselekményekre vonatkozó jogunk 2 Schwarze i. m. 38. 1. — Körülbelül hasonló értelemben Worms i. in. 132. 1. 3 Normen 2. k. 605. sk. 11.