Bűnügyi szemle, 1914-1915 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 1. szám - A gyorsított bűnvádi eljárás és a rögtönbíráskodás

70 fogalom tanához", ,,Az értékítéletre vonatkozó ismeret mint bűnösségi előfeltétel", „Jegyzetek a holttest és a sír büntetőjogi védelmének kérdéséhez" s „A praeter intentionem minősítő körülmények kérdéséhez" című nagyobb és számos — főleg a B. Sz. és BJT. hasábjain megjelent — kisebb dolgozatával bizonyította be az egyetemi tanszékre termetfségét. Mélyenjáró kritikai elmeéllel boncol fel minden kérdést; óriási szorgalommal hordja össze az anyagot, melyet az utolsó rostig szétszed; könyvismertetései új irányt vágnak irodalmunkban. írásmódéra ugyan kissé nehézkes, de mintha ez együtt járna a vérbeli dogmatikusok tudományos egyéniségével. Egy Binding, Finger sem irnak könnyedén. — Bernolák ,,A visszaesés dogmatikai és büntetőpolitikai szempontból", továbbá ,,A tévedés tana a büntetőjogban" című nagy műveiben bontotta ki szárnyait s e publikációi óta főleg a törvényelőkészítés terén oly óriási munkásságot fejtett ki, mely ugyan egyéb irodalmi működésében akadályozta, de azért tudományos értékéiben és továbbfejlődésében éppen nem csökkentette, mit eléggé bizonyít „Ujabb teendőink a bűncselekmények ellen folytatott küzdelemben" című legutóbb megjelent igen becses dolgozata. A NBE.-ben a f. é. során tartott előadásai meg éppen azt igazolták, hogy jobb előadó professzort alig nyerhetett volna a debreceni egyetem. Szívből gratulálunk ügy a két új tanárnak, hogy tudományos egyéniségüknek megfelelő pozícióhoz jutottak, mint a két egyetemnek, hogy ily kiválóságokkal dicsekedhetik. Baumgarten Izidor ny. kir. curiai tanácselnök f. é. szept. 30-án bekövetkezett halálával súlyos veszteség érte úgy a magyar igazságszolgáltatást, mint a büntetőjogi irodalmat. Baumgarten Izidor Pesten született 1850-ben. Pályáját mint a büntetőjog magántanára Szilágyi Dezső oldalán kezdette meg 1885-ben, s éles judiciumával és nagy előadóképességével már akkor nagy feltűnést keltett. 1886-ban kir. alügyésszé nevezték ki a budapesti kir. ügyészséghez, s mint ilyennek különösen a Gárdos-íé\e bűnügyben és az ideális anarkista tanokat valló Schmidt Jenő elleni vád képviseletében tartott beszédei keltettek nagy hatást. Rövid idő múlva mint törvényszéki biró, majd mint királyi ügyész folytatta pályáját. 1898-ban mint igazságügyminiszteri osztálytanácsos, résztvett a büntető perrendtartás életbeléptetésével összefüggő rendeletek kibocsátásában és utóbb a büntető novella törvényhozási előkészítésében. Plósz igazságügyminisztersége alatt 1901-ben a király az újonnan szervezett koronaügyész-helyettesi állásba, 1911-ben pedig a Curia tanácselnökévé nevezte ki, s mint ilyen, a Curia második büntető tanácsának elnökletét vette át. Baumgarten Izidor Csemegi méltó utódjának bizonyult. Megerőltető és sikeres hivatali pályája közben Baumgarten Izidor mindig nagy kedvvel és alapossággal művelte a jogirodalmi munkásságot. Első nagyobb monográfiája, melyet a magyar tudományos akadémia dicsérettel tüntetett! ki, A kísérlet tanáról szólt. E munka sikerét legjobban jellemzi, hogy nemsokára német nyelven is megjelent és a külföldön is általános megbecsülésben részesült. Irodalmi működésében a klasszikus iskola híve volt és Bindinget vallotta mesteréül. Noha tudományos meggyőződésében sokszor ellentétbe került Liszt Ferenccel, a berlini egyetem tudós professzorával, ez mégis kereste az együttműködést Baumgartennel. Liszt is elismerte, hogy Baumgarten éles kritikája az újabb irányok