Bűnügyi szemle, 1913-1914 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 1. szám - Jegyzetek az egység kérdéséhez üzletszerűségnél

35 utazását engedi meg ; ugyanígy a társadalom védelme érdekében mind a négy tervezet az elmebeteg bűntettesek elleni védekezést is lehetővé teszi; megengedi, hogy a bíróság az elmebetegség cimén felmentett vádlottat, ha közveszélyes, elmegyógyintézetbe utalhassa. Egyetértenek a tervezetek az úgynevezett nevelő intézkedések fenntartása tekintetében is, amelyeket a büntető novella és a fiatalkorúak bíróságáról szóló törvény jogrendszerünkbe már régebben beiktattak. Ami a büntetési rendszert illeti, Angyal, Bernolák és Finkey a halálbüntetés eltörlését javasolják ; mindannyian elhagyják az amúgy sem végrehajtott börtönbüntetést ; keresztülviszik a pénzbüntetés tervszerű reformját. Az alkalmi bűntettesekkel szemben megmarad a tervezetek szerint a büntetés végrehajtásának feltételes felfüggesztése. Fenntartják a tervezetek a közveszélyes munkakerülőkről szóló törvény rendelkezéseit, a dologházat, úgyszintén hatályos rendelkezéseket vesznek fel a visszaeső és a közveszélyes bűntettesekkel szemben. Továbbá mind a négy munka szabályozza a rehabilitáció kérdését. Ezek mellett az újítások mellett, amelyek mind a négy tervezetet közösen jellemzik, van köztük számos lényeges eltérés is. A büntetőtörvénykönyv rendszeréhez a legközelebb Edvi-Illés Károly munkája áll, aki a felsorolt nagyjelentőségű újításokat a büntetőtörvénykönyv rendelkezéseibe olvasztja be és annak keretében iparkodik megvalósítani. Finkey Ferenc uj rendszert épit fel, a büntetésektől szigorúan különválasztja a nevelő intézkedések és a biztonsági rendszabályok fejezetét, s mindannyit a tervezet utolsó részei közt helyezi el. Jelentékeny ujitás Finkey tervezetében, hogy behozni kívánja többek közt a felnőttekre is a birói megdorgálást. Angyal Pál egy lépéssel tovább megy, és az eddig emiitett újításokon felül elejti a hármas felosztást ; csak bűntetteket és kihágásokat ismer. Ez az ujitás abból a szempontból lenne jelentős, hogy a bíró figyelmét a bűncselekmények minősítéséről elterelve, jobban irányítaná a bűntettes egyéniségére. A büntetési rendszer tekintetében a házifogság behozatala, úgyszintén a rendbiztositék azok az újítások, amelyek Angyal tervezetében nagyjelentőségüek. A büntetőjog uj irányainak elvi álláspontját leginkább tükrözteti vissza, és az uj irányok gyakorlati követelményeinek megvalósítása terén is legmesszebb megy Bernolák Nándor tervezete. Bernolák már azzal is, hogy tervezetét nem a bűntettekről szóló büntetőtörvénykönyvnek, hanem a bűntettesekről szóló javaslatnak nevezi, egyfelől azt akarja kifejezésre juttatni, hogy a bíróságnak elsősorban a bűntettesekkel és nem a bűntettekkel keíl foglalkoznia, másfelől, hogy a bűntettekkel szemben nem a büntetés a leghatályosabb és az egyetlen védekezési mód. Ez az alapgondolat érvényesül abban is, hogy a tervezetből hiányzik a kísérlet, a részesség és a halmazat fejezete. Elhagyja ezenkívül azt a kritériumot, amely a fiatalkorúak büntetőjogi felelősségre vonható és büntetőjogilag nem felelős csoportjait egymástól eddig elválasztotta.