Bűnügyi szemle, 1913-1914 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 1. szám - Jegyzetek az egység kérdéséhez üzletszerűségnél

36 KONGRESSZUSOK ÉS GYŰLÉSEK, A nemzetközi Gyermektanulmányi kongresszus Bruxellesben. Július hó 23—26-án folyt le a belga fővárosban a második nemzet­közi gyermekvédelmi kongresszus, amely jelentőségében, az azon képviselve volt kormányok nagy számára , a tanácskozásoknak speciális szakosztályok­ban lefolyt szakszerűségére tekintettel a párisi első nemzetközi kongresz­szust1 jóval felülmulta. A kongresszuson Európa, Ázsia, Afrika, Amerika és Ausztrália 40 állama hivatalosan képviseltette magát s a földkerekségének minden részé­ről számos egyesület kiküldötteivel vett részt a kongresszus tárgyalásain. Magyarország részéről az igazságügyi kormányt : dr. Rottenbiller Fülöp miniszteri osztálytanácsos, Szilágyi Arthur Károly budapesti ügy­véd, udv. tanácsos, és dr. Bernolák Nándor táblabíró, a belügyi kormányt : dr. Szana Sándor, a budapesti állami gyermekmenhely igazgatója képvi­selte. Egyesületeink közül Nagy László a gyermektanulmányi társaság ügy­vezető alelnöke és a Patronázs Egyesületek Országos Szövetsége titkára, dr. Horvátth Dániel utján vett részt a kongresszuson. A kongresszust Carton de Wiart belga igazságügyminiszter nagyha­tású beszéde nyitotta meg. Hálával és örömmel üdvözölte a kongresszus tagjait, hogy megfeledkezve mindarról, ami a különböző országokat és nemzeteket szétválasztja, összegyülekeztek a világ minden részéről, hogy elméleti és gyakorlati tudásukat az emberiség közös nagy céljának szentel­jék. Lehetelen, mondá, hogy az ily együttmunkálkodás ne legyen termé­keny, mert a jó sohasem érvényesitheti inkább termékenyitő hatalmát, a társadalmi kötelesség sohasem jelentkezik parancsolóbban, mint azokban a ritka órákban, mikor letűnnek a határok s távol a philosophíától és poli­tikától, mindazok, akiknek szive ugyanazon egy nemes gondolatért dobog, hasonló jóakarattal társulnak közös érdekeknek, az emberiségi nagy érde­keinek előbbrevitelére. Nem nyilatkozhatott meg hasznosabban ily boldog pillanat, mert önöket gyermekeink megmentésének gondolata lelkesíti, amely az egészséges társadalmi szerveze* legbiztosabb alapja. Minden müveit ál­lamban azonos okok szültek hasonló bajokat, melyek gyógyítása azonos or­vosságot kíván. Okaik számtalanok, de ma már minden művelt társadalom lelkiismeretét nyugtalanítják. Majd vázolta a Belgiumban tartott nemzetközi kongresszusoknak be­folyását és jelentőségét a belga törvényes alkotásokra. Az 1890-ben tartott első nemzetközi patronázs kongresszus a belga szellemi élet történetében valóságos fordulópontot jelent. Ez időponttól kezdve ébredt föl a belga tár­sadalom lelkiismeretében társadalmi kötelességének érzete, a jog ezóta lép Belgiumban határozottabban érintkezésbe a való élettel. Ebből az első kon­gresszusból fakadt a koldulásról és a csavargásról szóló 1891. évi törvény és minden következő kongresszus tárgyalásaiban leszürődött igazságok lé­pésről-lépésre buzdították Belgium törvényhozóit ujabb alkotásokra. 1 Az első nemzetközi gyermekvédelmi kongresszus Párisban volt 1911 július havában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom