Bűnügyi szemle, 1913-1914 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 1. szám - Jegyzetek az egység kérdéséhez üzletszerűségnél

18 Jegyzetek az egység kérdéséhez üzletszerűségnél. Irta : Dr. DEGRÉ LAJOS, újpesti kir. albiró. Az anyagi büntetőjog dogmatikai irányú tudományos müvelése napjainkban Magyarországon, — nem habozom ezt kimondani, — nem mutat emelkedő vonalat. Néhány méltán elismert, igazán nagy tudósunktól eltekintve : az anyagi büntetőjogi irodalommal foglalkozóknak, különösen a fiatal succrescentiának, nagyobb része szivesebben lép a sociológiának az ex professo jogászra nézve dilletantizmust jelentő mezejére, vagy nyul a kriminálpolitika olcsóbban elérhető babérai után, mintsem a joganyag rendszeres és beható taglalásának bizonyos lemondást és mindenesetre tudományos elmélyedést igénylő munkájára vállalkoznék. Az e tárgyú monográfiák száma csekély ; a szaklapokban alig lát napvilágot szigorúan dogmatikus büntető anyagjogi cikk. Constatálni kell ezt oly időpontban, amikor egy Grosschmid nyomán mind hatalmasabb vonásokban domborodnak ki egy önálló magyar civiljogi dogmatikai tudomány körvonalai ; amikor a német nyelvterületen specialiter az anyagi büntetőjog dogmatikus irányú müvelése egy Binding, Merkel vágta csapáson mélység és alaposság tekintetében a multakat messze meghaladja1 és állandó emelkedést mutat. E constatálás mellett különös örömmel olvastam Szűts Miklós curiai birónak az Ügyvédek Lapja f. é. 23—24. számaiban megjelent, az üzletszerűséggel kapcsolatos egyéniségi és többségi kérdéseket behatóan taglaló cikkét. Örömmel kellett látnom a büntetőjog egy részletkérdésével való elvont dogmaticus foglalkozást oly férfiú részéről, kinek személyes tekintélyét a közelismert nagy tudáson és hosszú gyakorlatban kiélesedett judicumon kivül a magas birói szék presztízse alapozza. Mintha a Csemegi letűnt érája éledne fel abban a törekvésben, melylyel a Curia birája tudásának legjavát latba vetve keres irodalmi uton egy még megállapodottan el nem döntött anyagjogi kérdésben megindokolt és az élet igényeit kielégitő megoldást. A kérdés előbbrevitele iránti őszinte odaadásból, mely a curiai biró úr cikkében megnyilatkozik, merem feltételezni, 1 Többek közt a kriminálpolitikai vezérnek, Lisztnek szellemi vezetése mellett, kinek 18 kiadást ért tankönyve a szigorúan dogmatikai irányú irodalom egyik legelsőrangu terméke.