Bűnügyi szemle, 1913-1914 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 5. szám - A BP. [büntető perrendtartás] reformjához. [3.r.] A vádlotthoz a főtárgyaláson intézhető kérdések. 304.§. végbek.

217 ném, — célszerű a cselekmények idevágó típusának külön felemlítése, (esetleg enyhébb büntetési tétel alatt). — És megfontoló figyelmet érdemel az orosz BTK. eljárása is, mely a halottmeggyalázást, ha az erkölcstelen sexualis cselekményben állt, a rendesnél szigorúbb büntetés alá veszi. A BP. reformjához. A vádlotthoz a főtárgyaláson intézhető kérdések. (304. §. végbek.) Irta: IFJ. DOMBÓVÁRY GÉZA. A 304. §. végbek. szerint, a vádlotthoz a főtárgyaláson az elnökön kivül senki sem intézhet kérdést, sem közvetve, sem közvetlenül. A cél, mely e tiltó rendelkezés törvénybe iktatása alkalmával a törvényhozó szeme előtt lebegett, természetesen nemes, a vádlottnak a faggató kérdések ellen való megóvása volt. Hogy azonban e rendelkezésnek betartása elhárithatatlan akadályokba fog ütközni, azt már a törvény életbelépte előtti irodalom előre megjósolta. Ugy is lett. A gyakorlat nem engedte élő joggá válni. Ha kezdetben voltak is a törvényszöveghez szigorúan ragaszkodó tanácsok, ez a ragaszkodás már kezdetben is csak látszat volt; mert, ha a főtárgyalás során a tanácstagok egyike a felek által nem hallható halk hangon, súgva, avagy pediglen papircédulán, lappal, oly a vádlottat megkérdezni elfeledett körülményre hivta föl az elnök figyelmét, mely az ügy elbírálása szempontjából fontos volt, az elnök már akkor is hajlott a „bár törvénytelen, de okos" szóra, és föltette az ezek szerint: közvetve indítványozott kérdést. De a judicaturában naviu kvti ; mért is, kevéssel utóbb már a felek élnek a kérdésföltevési jogukkal, ha közvetve ís. Ezt a kérdésföltevési jogot a főtárgyalás bizonyítási eljárásának befejezte előtt, akkor szokás gyakorolni, mikor az elnök a bizonyítást a maga részéről befejezettnek jelentve ki, megkérdezi a feleket: óhajtják-e azt még kiegészíteni? A kérdésföltevés módja igy torma szerint bizonyitáskiegészités iránti indítvány jellegével bír; de épen csak forma szerint; mivelhogy országos gyakorlat szerint a vádlotthoz szószerint fölteendő kérdések szavait szoktuk a kiegészítés iránti indítványba fölvenni, az elnökök pedig föltéve persze, hogy a vádlott vallomásával földerittetni óhajtott