Bűnügyi szemle, 1912-1913 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 1. szám - Lehet-e sajtó kihágást törvényen kívül minősíteni

52 2. Dr. Demeter György a törv. orvostani intézet tanársegéde a From­mer-féle fegyverrel végezett nagy számú vizsgálatainak eredményéről számol be. A vizsgálatoknak — eltekintve általános érdekességüktől — főként azért van nagyobb jelentősége, mert a megnevezett magyar gyártmányú fegyvert használja a budapesti államrendőrség lovassága, a m. kír. határrendőrség, a kolozsvári, pozsonyi, debreceni, kecskeméti, zsolnai és nagykanizsai rendőrség, továbbá Ő Felségének május hó 2-án (J9Í2) kelt engedélyezésével a m. kír. csendőrség is ;1 ezért s továbbá minthogy a fegyver már a kereskedésben is kapható, el lehetünk készülve arra, hogy sérülései a jövőben mind gyakrab­ban fognak előfordulni. A vizsgálatok, melyek eredményeinek ismertetése túlságosan hosszadalmas volna, meghatározták a fegyver hatásának módját különböző célpontokon és különböző távolságokból jövő lövésekre vonatkozólag. 3. Dr. Zsokó István, a dicsőszentmártoní elmegyógyintézet igazgatója, Kolozsvárt megkezdett vizsgálatait folytatva megállapította, hogy a halál be­következése után egy ideig a halott különböző testrészein mechanicus inger­léssel izom mozgásokat lehet előidézni, a minek a halál óta eltelt idő meg­határozásának — eddig még kevéssé tisztázott — kérdése szempontjából van nagyobb jelentősége. A gyakorlatban előfordult eseteiket ismertették dr. Austerweíl László aradi törvényszéki orvos és dr. Kolozs Mihály. Az előbbinek egyik esetében az elhalt nő hüvelyének mélyében levő és metszésnek látszó sérülés idézte elő az elvérzés utján beállott halált. — A vizsgálat emberölés cimén indult meg; a halottvízsgálat alkalmával — bár a sérülésnek véletlen pl. közösülés folytán való keletkezése sem volt biz­tosan kizárható — esetleges öngyilkosságon is mutatkozott gyanú. — A má­sik esetben, — a mely szintén emberölés cimén indult — kiderült, hogy az elhalt öngyilkosság célzatával több szöget vert fejébe. Kolozs Mihály esetében az volt különösen, hogy a fejbőrre szorít­kozó egyszerű vakütés mellett genyes agyhártyagyuladás fejlődött, a mi ren­desen csak együttes koponyarepedés mellett szokott megtörténni. Ha még felemlítem azt, hogy dr. Szigeti temesvári törvényszéki orvos érdekes és értékes felszólalásokkal kísérte az előadásokat — részletesen be­számoltam az ülés lefolyásáról, legfeljebb még annyit jegyezhetvén meg, hogy a csekély számú hallgatóságnak is csak csekély töredékét képezték a tör­vényszéki orvosi gyakorlatban működő kartársaink. A 31. német jogászgyülés Bécsben folyó évi szeptember 3-án gyűlt össze és 6-áíg tartott. A büntetőjogi szakosztály három kérdéssel fog­lalkozott: I. a szabadságvesztés büntetések kérdésével, melyet tekintettel a német és osztrák büntetőtörvénykönyvek előmunkálataínak eltérő rendelke­zéseire, a két tervezet szempontjából külön-külön vett tárgyalás alá, 2. a biztonsági intézkedéseknek és 3. a halálbüntetés fentartásának vagy eltörlésé­nek kérdésével. Az első kérdés^tárgyalásának a német büntetőtőrvénykönyv tervezetére vonatkozólag a büntetőjogi bízottság által hozott határozatok, illetve az Ezt a fegyvert használja a marienbadi rendőrség is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom